Azt olvashattam itt ,hogy a kigyó félre vezetésének cselekményét, az Örökévaló. Nem a legnagyob örömel vette tudomásul.Sőt elrendelte az üggyel öszefügésbe hozhatóan. A meg tévesztet emberek élethelyzetének teljes megigazitását. A feledatba bele vonta az ember teremtésének három részt vevőjét is. ÖN MAGÁT. A FIUT ÉS A SZENT SZELEMET IS. Ugye az Atya Mózes idejében fáradozott a feladaton .A FIu a golgotai váltság értéku ,halálának idelyén munkálkodot.A Szent Szelem pedig a mai napon is tanit épit valamenyiünket. kérem ha a Krisztus azt jelenti ki( aki az igazságból való az halgat az én beszédeimre)akor az előbiekben már emlitet megigazitási feladat résztvevőjéről is mondhatja ezt. Nem de.Aki pedigazt megveti ezt is mondhatja róla(ti pedig a kigyó magjához tartoztok aki nem ált meg az igazságban kezdetektől fogva.) nem de. Namár most ha ezeket egy lélek az őket tudatosan válalt hejzetbe tereli. Az nem a munkálkodás bejelentet medrében történik e. Tudni ilik (az neked a fejedre tapos)

Válasz

Előírások, megjelölések, utasítások és azok jelentése a Zsoltárok könyvében



A zsoltárok első verseiben gyakran találunk „titokzatos” utalásokat, amelyeket sokszor úgy kihagyunk olvasáskor, mintha ott sem lennének…

Ennek a témának a tanulmányozásához először is azt érdemes tudni, hogy régen a zsoltárokat énekelték, mégpedig hangszeres kísérettel. A héber eredetiben több zsoltár előtt szerepel a „sir” szó, aminek jelentése: dal. Több nyelvben is olyan szót használnak a zsoltárok megjelölésére, amely utal a hangszeres kíséretre, és/vagy az éneklésre.

A műfaj tehát dal, hangszeres kísérettel, a téma pedig: Isten dicsérete. Legalábbis ez a fő téma. Erre utal a Zsoltárok könyvének héber elnevezése: Sepher Tehillim, jelentése: Dicséretek könyve.

A zsoltárok elején található kitételek tehát az előadás módjára utalnak elsősorban, másrészt a keletkezés körülményeiről adnak felvilágosítást, illetve a szerző nevét közlik az utókorral. Olyan is van, hogy egy zsoltárt csak bizonyos alkalmakkor adtak elő; erre utaló megjegyzés is előfordul. Száznál is több zsoltár előtt vannak ilyen utalások; van olyan, amelyik előtt több is (legtöbb a 88. előtt: hét!).

Nem minden kitételnek a jelentését ismerjük, illetve olyan is van, amelynek jelentésében nincs egyetértés a bibliakutatók között.

Válasz

Zsolt 40:7 Véres áldozatot és ételáldozatot nem kedveltél; füleimet fölnyitottad; égőáldozatot és bűnért való áldozatot sem kívántál.
Zsolt 40:8 Akkor azt mondtam: Íme jövök; a könyvtekercsben írva van felőlem,
Zsolt 40:9 Hogy teljesítsem a te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a te törvényed keblem közepette van.

Honnan tudhatjuk, hogy mennyei beszélgetést hallott? A 7. vers már egyértelműen az Újszövetségre utal, hiszen arról Dávid természetes szinten nem tudhatott, hogy el fog jönni az az idő, amikor már Isten nem fogja igényelni az égő- és véresáldozatokat, hiszen ezek csak külsőségek, előképei a igazi áldozatnak, a Messiás egyszeri és megismételhetetlenül tökéletes áldozatának. (Mélybúvároknak: Zsidó levél 10. fejezet!) Azaz itt mutatja meg Isten, hogy nagyobb, értékesebb áldozatra van szükség ahhoz, hogy ne csak betakarja (elfedezze) a bűnöket az áldozat, hanem el is törölje. Ezt az igényt értette meg a Fiú, és válaszolta azt, hogy „Íme jövök, a könyvtekercsben írva van felőlem”. Másképpen fogalmazva: vállalom a feladatot. Miért értette meg? Mert kapott képességet a hallásra: „füleimet fölnyitottad”. Miért vállalta? Mert tudta, hogy ez az Atya akarata, és kedvére való Számára az Atya akaratának megcselekvése. (9. vers)
Innentől visszakerül a „mikrofon” Dávid kezébe, és amint fentebb írtam, nehéz helyzetében segítséget kér; ismét földi dimenzióban zajlanak az események.
Visszatérve még egy kicsit a prófétikus részre, azaz a 7-9. versekre. Mivel Jézus Krisztus képére és hasonlatosságára igyekszünk elváltozni, nekünk is törekednünk kell arra, hogy a fülünket Isten nyissa meg, hogy megértsük azt, ami saját életünkre vonatkozóan írva van felőlünk a saját, rólunk szóló könyvtekercsünkben. Mert biztos, hogy mindannyiunk felől létezik Istennél ilyen tekercs, azaz leírt terv! Mégpedig állítható, hogy teljesen személyre szabott, egyéni terv az, amilyen senki más számára sem készült. Isten, aki két hópelyhet nem teremt egyformára (tudományosan bizonyított tény!), hogyan készíthetne két egyforma emberi sorsot? Erre konkrét bizonyíték is van egy másik zsoltárban:
Zsolt 139:14 Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem.

A Fiú tehát elvállalta a megváltás küldetését, és tudjuk, hogy győztesen el is végezte azt. Ezután következett az Atya részéről tettéért az elismerés, a megdicsőítés.
Zsolt 24:7 Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel ti örökkévaló ajtók; hadd menjen be a dicsőség királya.
Zsolt 24:8 Kicsoda ez a dicsőség királya? Az erős és hatalmas Úr, az erős hadakozó Úr.
Zsolt 24:9 Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel örökkévaló ajtók, hadd menjen be a dicsőség királya!
Zsolt 24:10 Kicsoda ez a dicsőség királya? A seregek Ura, ő a dicsőség királya. Szela.

Válasz

Isten azt is mondta '' megáldván megáldalak,megsokasitván megsokssitalak '' Dicsőség Istennek !

Válasz

Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik + vámszedő.
Mát. 23,5., Luk. 5,30.
A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is.
Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek.
A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!
Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.
Mát. 23,12., 1 Pét. 5,5., Luk. 14,16.
Vivének pedig hozzá kis gyermekeket is, hogy illesse azokat; mikor pedig a tanítványok ezt látták, megdorgálák azokat.
Mát. 19,13., Mát. 19,15., Márk. 10,13.

Válasz

Egy kis humoros kerdes es valasz;-Miert ures a pokol? -mert minden gonosz a felszinen van-

Válasz

Koszonom Pancsi a zsoltar idezetet,es Dicsoseg Istennek erte,hogy a gonoszokat a labunk ala veti
zsamolyul.

Válasz

Zsolt. 1,5
Azért nem állhatnak meg a gonoszok az ítéletben; sem a bűnösök az igazak gyülekezetében.
 Jób.13,16  Mát.25,33-41  Mát.25,46
Zsolt. 1,6
Mert tudja az Úr az igazak útját; a gonoszok útja pedig elvész.
 Zsolt.37,18-20  Jób.23,10

Válasz

Ezek a versek 1000 évvel előre prófétálták meg Jézus Krisztus Mennybe való bevonulásának ünnepélyes eseményét. Az evangéliumok is hírt adnak erről, de csak egyszerűen közölve a tényt, a feltámadott Jézus Krisztus mennybemenetelét. Ebben a zsoltárban láthatjuk, hogy Dávid abban a kiváltságban részesült, hogy Isten elragadta a szellemét, előrevitte ezer évvel, és megmutatta neki ezt a jövőben lezajló világtörténelmi eseményt. Az már eldöntött tény volt Isten részéről, hogy dicsőséggel és tisztességgel megkoronázza a Fiút. Ennek a koronázási ünnepségnek a nyitányát írják le ezek a versek: a dicsőséges bevonulást. (Kapcsolódások: Zsolt 8:6, Fil 2:9-11)
Jézus Krisztus győzött a sátánnal való csatájában, ezért kapta ezt a felmagasztalást, a megkoronázást, és azt, hogy az Atya mellé ülhetett a királyi székbe. A Jelenések könyvében azt ígéri, hogy Ő ugyanezt adja meg nekünk, ha győztesek leszünk:
Jel 3:21 Aki győz, megadom annak, hogy az én királyi székembe üljön velem, amint én is győztem és ültem az én Atyámmal az ő királyi székében.

Jézus Krisztus tehát elvégezte a megváltás művét, utána az Atya megkoronázta Őt dicsőséggel és tisztességgel, és helyet foglalhatott a Mennyben az Atya jobbján. Az Egyház pedig – a Menyasszony - maradt a Földön, hogy készüljön a menyegzőre. Ez az esemény be fog következni, hiszen benne van a Bibliában! Sőt, a 45. zsoltár le is írja az esküvőt! Meglepő hasonlatosságot találhatunk az Énekek éneke és e zsoltár között. Itt is először a Menyasszony szól kedves szavakkal Vőlegényéhez:

Zsolt 45:2 Fölbuzog szívem szép beszédre. Mondom: művem a királynak szól. Nyelvem gyors írónak tolla.
Zsolt Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajkaidon, azért áldott meg az Isten örökké.

Jézusról az evangéliumban is olvashatjuk, hogy feltűnt az embereknek kedves beszéde:
Luk 4:22 És mindnyájan bizonyságot tőnek felőle, és elálmélkodának kedves beszédein, amelyek szájából származtak, és mondának: Avagy nem a József fia-e ez?

Egy Vőlegény viszont nem feltétlenül kedves mindig. Ha Menyasszonyát támadás éri, akkor vége a kedvességnek, akkor jön az erő szerepe, akkor hirtelen katonává, vitézzé válik:
Zsolt 45:4 Kösd derekadra kardodat vitéz! Dicsőségedet és ékességedet.
Zsolt 45:5 És ékességedben haladj diadallal az igazságért, a szelídségért [és] jogért, és rettenetesre tanítson meg téged a te jobb kezed.
Zsolt 45:6 Nyilaid élesek; népek hullanak alád; a király ellenségeinek szívében.

Válasz

Újabb meglepetés: Isten nem csak parancsokat ad, hanem tanácskozást is tart, véleményt is kér. Megenged valamit, ami szintén meglepő elsőre: hazug szellemet enged rá Akhábra. Ha jobban megnézzük, akkor már nem olyan meglepő, mert Akháb már ítélet alatt volt sorozatos bűnei miatt; a hazug szellem az ítélet előkészítése érdekében kapott engedélyt ténykedésére. Nagyon elgondolkodtató az újszövetségi párja ennek az igeszakasznak: 2 Thessz 2. fejezete szerint azokra, akik visszautasították az evangéliumot, Isten rájuk bocsátja a tévelygés erejét! Ettől kezdve esélyük sem lesz a megmenekülésre!
Egy kis szorgalmi azoknak, akik szeretnének további mennyei jelenetekről olvasni:
• Ésaiás 6
• Ezékiel 1
• Zakariás 3
• Jelenések könyve (lehet, hogy erről a könyvről is érdemes lenne egy sorozatot indítani?)
És most a Zsoltárok könyve alapján is tegyünk bepillantást leendő hazánkba!
A bűnbeeséssel egyidejűleg Isten ígéretet tett arra, hogy nem hagyja az embert elveszni, hanem megváltja az emberiséget, és már az idő előtt elhatározta, hogy lesz Egyháza.
Ef 1:5 Eleve elhatározván, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által az Ő akaratának jó kedve szerint.

Ahhoz, hogy Egyház lehessen, szükséges volt, hogy valaki elvégezze a megváltás művét. Erről beszélgetett az Atya és a Fiú a 40. zsoltár tanúsága szerint.
Nagyon érdekes ez a zsoltár. Ebben is találkozunk azzal a nehézséggel, ami több más zsoltár esetében is nagyon figyelmes olvasásra ösztönzi az olvasót. Arra gondolok, hogy a zsoltárokban gyakran előfordul, hogy nem szerepelnek olyan szövegrészek, amelyek a Biblia más könyveiben viszont igen: „és monda az Úr”, „felele Jób és monda néki” és ehhez hasonlók. Tehát nem utal a szöveg arra, hogy ki beszél. Az olvasónak ki kell azt találnia a szövegkörnyezetből. Ez nagyon fontos, mert ennek megértése nélkül gyakran nem jön át a mondanivaló! További nehezítésként megtörténik, hogy a beszélőt egyszeriben elragadja Szent Szellem, és elviszi más helyre, vagy más idősíkba, és attól kezdve arról beszél, amit ott és akkor lát, tapasztal. Előfordul, hogy így is érthető a zsoltár, de van másik értelmezése is, ha a fentieket végiggondoljuk. Van viszont olyan eset is, amikor érthetetlen, ha nem vesszük figyelembe, hogy a fentieket át kell gondolni: tisztázni kell a beszélő személyét, a helyet és az időt is! Ilyen a 40. zsoltár. Az első hat versben a zsoltáros, vagyis Dávid a beszélő, és földi szférában zajlanak az események, a zsoltáros életében éppen aktuális szabadulásért való hálaadásról olvashatunk benne, a 10. verstől pedig segítségkérésről. A nehézséget a 7-9. versek okozzák. Dávidot ugyanis ekkor felkapta Szent Szellem, és – szellemben – elröpítette a Mennybe, ahol éppen a megváltásról beszélgetett az Atya és a Fiú. Dávid tehát – isteni engedéllyel és segítséggel – hallgatózott. Mit hallott?

Válasz