A magyar Biblia korszakai

Biblia, naponkénti olvasója számára olyan, mint a levegő: az élet fenntartója, a naponkénti "túlélés" egyetlen lehetséges segítője - és (sajnos) sokszor a levegőhöz hasonlóan: megszokott, természetes, amelynek valódi értéke csak akkor derülne ki, ha egyik percről a másikra nem volna. Sokat emlegetett gyarló emberi természetünk miatt van ez így: jót, rosszat képesek vagyunk megszokni és - ha nem vigyázunk - megunni.

Ez az írás azért született, hogy segítsen emlékezetben tartani hittanórák­ról és iskolai tanulmányokból jól ismert tényeket, amelyek Isten Szentlelke segítségével megbecsült, egyetlen kinccsé teszik számunkra a Bibliát.

Emlékezzünk tehát együtt a magyar Biblia történetére, áttekintve a hagyományozás korszakait! Az első korszak Károli Gáspár, gönci prédikátor atyánk Vizsolyi Bibliájával kezdődött 1590-ben, de tudnunk kell azt, hogy egyes bibliai könyveket már előtte is lefordítottak. Ez az első korszak kereken háromszáz évig tartott és Károli munkáját sokan javították (revideálták), csiszolták, olyan páratlan hitű és tudású emberek, mint Szenczi Molnár Albert, Misztótfalusi Kis Miklós és lehetne sorolni a történelmi neveket. E korszak jellemzője és máig érvényes példája: az egyes emberek elkötelezettsége a Biblia ügye iránt, az a szent megszállottság, amely Károli Gáspár és munkatársai erejét megsokszorozta, vagy Misztótfalusi Kis Miklóst világhírű nyomdásszá is "képezte", hogy a Biblia szövege jobb legyen, egyszersmind könnyebben is olvasható. A magyar nyelvű teljes Biblia első háromszáz éve arra tanít minket, hogy sokat ér még az "egy ember" is, és ha ma sokszor érezzük, hogy "egyedül nem megy" könyörög­jünk Isten Szentlelkéért, hogy adja nekünk Károli, Misztótfalusi lelkületét. A kérdés azonban jogos: miért nem találunk intézményes hátteret a magyar Biblia ügye mögött e korszakban? Hazai és külföldi támogatók szinte véletlenszerű (fogalmaink szerint: gondviselésszerű) felbukkanása adott némi biztonságot az egyéni vállalásoknak.

A második korszak a XIX. század közepe táján indult, amikor az 1804-ben alakult Brit és Külföldi Bibliatársulat európai missziója során hozzánk is eljutott és kezébe vette a magyar nyelvű Biblia kiadásának és terjesztésének ügyét. Sőt, a szöveggondozásét is, mert a Brit és Külföldi Bibliatársulat megbízásából készült el és jelent meg 1908-ban az a Károli-revízió, amelyet ma is olvasunk. E korszakban is voltak örök értékű egyéni vállalkozások, gondoljunk most id. Czeglédy Sándor bibliafordítására. Az intézményes hátteret azonban egy angol missziós társaság, a Brit és Külföldi Bibliatársu­lat adta a magyar nyelvű Biblia ügyének.

A harmadik korszak a Brit és Külföldi Bibliatársulat kényszerű távozá­sával kezdődött, 1948-ban. A gyökeresen megváltozott politikai helyzetben lehetetlenné vált egy angol missziós társaság magyarországi működése, így a magyar nyelvű Biblia kiadásának és terjesztésének jogát és kötelességét átadta a legnagyobb protestáns egyháznak, a reformátusnak. Egyházunk ökumenikus szellemben élt a kapott feladattal, és kezdeményezésére 1949-ben létrejött a Magyar Bibliatanács, hat protestáns egyház és a magyar ortodox egyház részvételével. Az 1949-ben alakult Magyar Bibliatanács foglalkozott egy újabb Károli-revízió ügyével, majd úgy döntött, hogy a héber és görög eredetiből új fordítást készít, a Károli Bibliát pedig továbbra is változatlanul adja ki. Az új fordítású Biblia több mint 20 évi munka után 1975 karácsonyára jelent meg, majd mintegy nyolcévi munkával elkészült az új fordítású Biblia revíziója is, amely 1990-ben, a Vizsolyi Biblia 400 éves évfordulójára jelent meg, s a debreceni ökumenikus ünnepségen került átadásra, 1990. október 31-én.

E harmadik korszakról talán túlzott szerénységgel is szoktunk beszélni, holott ha nem emberekre nézünk, van miért hálát adnunk Istennek, aki viszont embereket használt Igéje ügyében. Amint a fenti szűkszavú történeti leírásból látjuk, a megnehezedett külső körülmények között jött el az ideje annak, hogy a magyar nyelvű Biblia ügyének az intézményi hátterét az Ige egyházai, a magyar protestáns egyházak adják. Isten hatalmát és erejét mutató történelmi tény, hogy a mögöttünk lévő több mint negyven esztendő - amelyből főként veszteségeinket és mulasztásainkat tartjuk ma számon - egyedülálló "eredményt" hozott a magyar Biblia történetében: a reformáció egyházai és a magyar ortodox egyház vállalni tudták és végezték is a Biblia szövegének gondozását, kiadását és terjesztését. (Mindannyian tudjuk, hogy a kiadás korlátozva volt és azt is tudjuk, hogy sok Biblia érkezett hozzánk külföldről, de az adott lehetőségek között sohasem mondtunk le a biblia­kiadás jogáról.) Ugyancsak kutatók feladata lesz majd a Magyar Biblia­tanács működésének feltárása, az új fordítású Biblia történetének megírása, a ma névtelenségben "felejtett" fordítók számon tartása.

Feltehetőleg 1992. október 26-án kezdődött a magyar nyelvű Biblia negyedik korszaka, ha elfogadjuk, hogy az intézményi háttér alkalmas egyfajta korszakolásra. A Magyar Bibliatanács ugyanis 1991-ben létrehozta a Magyar Biblia Alapítványt, amelyre 1992-ben ráépült a Magyar Biblia­társulat, immáron tizenkét tagegyházzal és egy nemzetközileg is elfogadott alapszabállyal. Az intézményi keretek tehát adva vannak ahhoz, hogy a magyar nyelvű Biblia ügyét hosszú távon és ökumenikus szellemben tudjuk gondozni. Nem kevés a "vagyonunk", amellyel gazdálkodnunk kell: a Károli és az új fordítású Bibliából tizenkétféle bibliatípusunk van, amelyek terjesz­tésre és olvasásra várnak.

Egyéni, szent megszállottság és intézményi háttér: e kettőnek fontossága derül ki a magyar Biblia történetéből. Vajha egyszer e kettő egyszerre és egyforma erővel lenne jelen, talán éppen most, a magyar Biblia történetének negyedik korszakában!

Az elmúlt évek során rendre megvalósultak terveink. Így jelenhetett meg a Biblia - magyarázó jegyzetekkel, a deuterokanonikus bibliai könyvek új fordítása, a csökkentlátókat szolgáló nagy betűvel nyomtatott Károli Biblia, az új fordítású Biblia szövegét tartalmazó "ún. hangos Biblia", azaz a Biblia hangkazettán és még sok minden más. A Magyar Bibliatársulat 1999-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, amikoris boldog örömmel adtunk hálát Istennek a különböző Bibliákban való "gazdagságunkért."

A Bibliatársulatok Világszövetsége 1946-ban alakult meg és ma több mint 100 nemzeti bibliatársulat adja tagságát. E világszervezetnek 1949 óta mi is tagjai vagyunk, tőlük kapjuk a biblianyomó-papírt és a szöveggondo­záshoz a tudományos segítséget. E világszervezet anyagi támogatása nélkül lényegesen magasabbak lennének a bibliaárak.

Ha ismételten arra gondolunk, hogy a reformáció egyik egyházaként, számunkra középponti jelentőségű a Biblia, akkor csak hálát adhatunk mindazért, ami úgymond "Biblia-választékként" rendelkezésünkre áll, tudván azt, hogy helyzetünk a legjobb Kelet-Európában, de világviszonylatban is elismert mindaz, amit a magyar nyelvű Bibliáért tettünk, tehettünk.