Téged választottalak, és nagyon kiváncsi vagyok kiktől fogom visszakapni Egy
>  kislány bement a szobájába és a szekrénykéje mélyéről előhúzott egy lekváros
>  üveget. Kiöntötte a padlóra az üvegben lévő érméket, és gondosan számolni
>  kezdte.
>  Háromszor is megszámolta, mert a végösszegnek nagyon pontosnak kellett
>  lennie.
>  Nem hibázhatott.
>  Ezután óvatosan visszatöltötte a pénzérméket az üvegbe, rázárta a tetejét,
>  és kisurrant a hátsó ajtón.
>  A hat háztömbnyire lévő patikába ment, amelynek ajtaja fölött a nagy vörös
>  Indián Törzsfőnök képe volt látható. Türelmesen várt a patikusra, hogy
>  szentelne rá egy kis figyelmet, de a patikus éppen nagyon el volt foglalva.
>  Tess - így hívták a kislányt - megcsoszogtatta a lábát a padlón. Semmi.
>  Megköszörülte a torkát úgy, hogy a legkellemetlenebb hangot adja, amit csak
>  lehet. Ez sem volt sikeres. Végül kivett egy érmét az üvegből és
>  megkocogtatta a pult üvegét. Ez használt!
>
>  - És te mit szeretnél? - kérdezte a patikus érezhetően bosszús hangon -
>  éppen a chicagói testvéremmel beszélek, akit már ezer éve nem láttam - tette
>  hozzá a patikus, mint aki választ sem vár a kérdésére.
>  - Én pedig az én testvéremről szeretnék beszélni veled - mondta Tess a
>  patikuséhoz hasonlóan bosszús hangon. Az öcsém nagyon beteg és egy csodát
>  szeretnék venni neki.
>  - Tessék? - fordult hozzá a patikus.
>  - A neve Andrew és valami csúnya dolog nő a fejében, és az Apukám azt
>  mondta, hogy csak egy csoda mentheti meg őt. Hát, tessék mondani, mennyibe
>  kerül egy csoda?
>  - Kislányom, mi nem árulunk csodákat. Sajnos nem tudok neked segíteni -
>  felelte a patikus, kissé megenyhült tónusban.
>  - Figyelj, nekem van pénzem, meg tudom fizetni. Ha nem lenne elég,
>  kipótolom. Csak mondd meg mibe kerül!
>  A patikus testvére, akivel eddig beszélgetett, jólöltözött férfi volt.
>  Lehajolt a kislányhoz és megkérdezte:
>  - Mondd csak, miféle csodára van az öcsikédnek szüksége?
>  - Azt nem tudom - válaszolt Tess könnyes szemmel - csak azt tudom, hogy
>  nagyon beteg és Anyu azt mondta, hogy valami operációra volna szüksége. De
>  Apu nem tudja megfizetni, ezért szeretném odaadni az én pénzemet.
>  - Mennyi pénzed van? - kérdezte a chicagói férfi.
>  - Egy dollár és tizenegy cent - felelte Tess alig hallhatóan. Ez az összes
>  ami van, de tudok többet is szerezni, ha kell.
>  - Nahát, milyen csodálatos véletlen - mondta mosolyogva a férfi -, egy
>  dollár és tizenegy cent  éppen az a pontos összeg, ami egy kisfiú csodájának
>  az ára.
>  Egyik kezébe tette a pénzt, a másikkal kézen fogta a kislányt:
>  - Vezess engem haza hozzátok, szeretném látni az öcsédet és találkozni a
>  szüleiddel. Lássuk, hátha van nálam egy olyan csoda, amit te szeretnél.
>  A jólöltözött férfi Dr. Carlton Armstrong volt, sebészorvos, aki az
>  idegsebészetre specializálódott. Ingyen elvégezte az operációt, és nem telt
>  bele sok idő, amire Andrew ismét otthon volt, épen, egészségesen.
>  Anya és Apa boldogan beszéltek arról az esemény-láncolatról, ami idáig
>  vezetett.
>  - Ez a műtét egy igazi csoda volt - suttogta Anya -, vajon mennyibe került
>  volna?
>  Tess mosolygott.
>  Ő pontosan tudta, mennyibe került a csoda: egy dollárba és tizenegy centbe,
>  no és egy gyermek töretlen hitébe.
>  Egy csoda nem a természet törvényeitől függ, hanem magasabb törvények
>  működésétől.
>  Tudom, hogy továbbadod a labdát! Itt van, dobd hát oda valakinek, aki jelent
>  valamit a számodra! A labda egy kör, illetve gömb, se eleje, se vége.
>  Együtt tart bennünket, mint a Barátok Körét.
>  De a legnagyobb kincs számodra látni és érezni azt a barátságot, amiben te
>  részesítesz engem. Ma én dobtam feléd a barátság-labdát. Most rajtad a sor:
>  passzold tovább valakinek, aki a barátod.
>
>  Ahogy megkapod ezt a levelet, azonnal küldd tovább legalább 10 személynek,
>  beleértve azt is, aki neked küldte.
>
>  Én csak annak küldöm, aki megérdemli!
>
>  A legerősebb kívánság volt, amikor a Jóisten kinyitott egy ablakot,
>  meglátott engem és megkérdezett:
>  - Gyermekem, mi a legnagyobb kívánságod a mai napra?
>  Én azt válaszoltam:
>  - Uram, arra kérlek, vigyázz arra, aki olvassa ezt az üzenetet, és a
>  családjára és barátaira is, mert megérdemlik, és nagyon szeretem Őket. Isten
>  szeretete olyan, mint az óceán: a kezdetét láthatod, de a végét nem.
>
>  Ez a levél aznap fejti ki hatását, amikor megkapod.
>  Egyeseknek badarságnak tűnhet, de az, aki nekem küldte, lassan átérezte az
>  üzenetét. Nézzük meg közösen, hogy működik-e.
>
>  ANGYALOK IGENIS LÉTEZNEK, de nem mindig van szárnyuk, nem ismerjük fel Őket.
>  Ezeket a szárny nélküli angyalokat BARÁTOKNAK nevezzük, AMILYEN TE IS VAGY
>  SZÁMOMRA.
>