"Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent" (Mt 5,8).

Tisztaságra, főként szívünk tisztaságára kell törekednünk. Ha
belülről a Szent Szellem és az Ige tisztít meg bennünket, akkor a
megszentelődés és az engedelmesség által kívülről is tiszták leszünk.
Szoros kapcsolat van a szív hajlandósága és a megtérés között: ha azt
szeretjük, ami rossz, nem érthetjük meg a jót. Ha a szívünk szennyes,
szemünk is homályos lesz. Hogyan láthatnák meg a Szent Istent azok,
akik a tisztátalan dolkokat szeretik?
Mekkora kiváltság, hogy már itt is megláthatjuk Istent! Ha csak egy
pillantást is vethetünk rá, az már a mennyország a földön! A tiszta
szívűek Krisztus Jézusban látják az Atyát. Látjuk Őt, igazságát,
szeretetét, szándékát, felségét, szövetségét, valóban Őt magát látjuk
a Krisztusban. De mindezt csak olyan mértékben fogjuk fel, amilyen
mértékben távol tartjuk a bűnt szívünktől. Csak akik igazán kegyesen
akarnak élni, azok mondhatják: "Szemem állandóan az Úrra néz" (Zsolt
25,15). Mózes kívánsága: "Mutasd meg nekem dicsőségedet!" (2Móz 33,18)
csak akkor teljesedhet be a mi életünkben is, ha megtisztítjuk magunkat
minden vétektől. Akkor "olyannak fogjuk látni Őt, amilyen valójában.
Ezért akiben megvan ez a reménység, megtisztítja magát" (1Jn 3,3). Az
Atyánkkal megtapasztalt közösség gyönyörűsége és a mennyei színről-
színre látás reménysége sarkalljon bennünket arra, hogy tartsuk tisztán
a szívünket és az életünket. Urunk, adj nekünk tiszta szívet, hogy
megláthassunk téged!