1)    A változások Jósiás életében

- A tizennegyedik júdeai király az ország kettészakadását követően (Roboám ).  Elődei közül Asa, Jósafát, Ezékiás királyok jártak az Úr útján, de egyedül Ezékiás volt az, aki megszüntette az áldozóhalmokat, ahol az idegen isteneknek mutattak be áldozatot. Jósiás szintén leromboltatta az áldozóhalmokat és még Ezékiásnál is hűségesebben követte az ige tanítását. Az volt rá jellemző, hogy mindenben igyekezett az Isten beszéde szerint eljárni. Jósiás nagyapja Manassé sok vétket követett el és az idegen istenek imádatába vezette a népet. Apja Amon követte Manassé útját ezzel is sokasítva a negatív, sötét örökséget, mely Jósafátra maradt. Fiatalon nyolc esztendős gyermekként kezdet uralkodni, 16 évesen már kezdett nyiladozni a szeme, és kezdte keresni az Urat, Dávidnak Istenét (2.Krón 34:3), 20 éves volt amikor kezdte megtisztítani az országot a bálványimádástól. Azonban ez a keres és cselekedet még nem bírt átütő erővel. Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen negatív szellemi örökségből ilyen szabadsággal éli életét valaki?

a)      Rátalált az igére (2.Kir. 22:8-12)
- 26 éves volt Jósiás, amikor hallja az igét megszaggatja ruháját (11. v.)
- Isten igéjét nem csupán hallotta, hanem hittel fogadta. Később utódja Jójákim hallotta az igét, és széttépve elégette azt (Jer. 36:24), és ezét fogságba került és ott pusztult el.
- Amikor az igét hittel fogadja be valaki, akkor az kezd működni az életében. Míg csak hallgatja, és nem fogadja be hit által, nem működik életében, és nem hoz életet, pozitív irányú változást. Ezért élhetik emberek életüket úgy, mintha semmit nem ismernének a Bibliából, pedig azt olvasták, hallották már.
- Viszont Isten igéjének csodálatos hatalma van azok életében, akik a hittel, kenettel hirdetett igét örömmel, hittel fogadják. Itt van a különbség igehallgató és igehallgató között, valamint igehirdető és igehirdető között.

b)     Keresi, hogyan igazítsa életét az igéhez. (2.Kir. 22:13)
- Amikor az igét befogadom a hit által, az úgy kezd működni az életemben, mint az atomerőműben a láncreakció. Amilyen mértékben engedem, hogy formáljon olyan mértékben szabadul fel annak ereje bennem.

c)      Megvallja hitét, mely benne az ige által született. (2.Kir. 23:1-2)
- Amikor megszületik bennük az ige által a hit, fontos azt ki is mondanunk. Néha félünk ezt megtenni, mert azt gondoljuk mi lesz, ha nem sikerül úgy élnem. Le fogok égni. Ez a testben való gondolkodás, olyan szív gondolata, amelyik nem az Úrban, hanem saját testében, erejében bizakodik.
- Mond ki, ha egy elhatározás megszületik benned, és tedd ezt úgy, mint aki tudja a véghezvitelben, és nem csak az akarásban számíthat az Úrra.

d)     Elkötelezi magát az ige megtartása mellett. (2.Kir. 23:3)
- Nem elég csupán az elhatározásig, mint érzésig, élményig eljutni. Szükséges az őszinte elkötelezettség is.

e)      Az elhatározást tett követi. (2.Kir. 23:4-20)
- Elkezdte az élete és országa megtisztítását a bálványoktól, bűnöktől.
- Amikor elindulsz azon az úton, melyről meggyőződtél, hogy Istentől van és megteszed az első lépést, válik komollyá szándékod és lesz valóságossá az elhatározásod, hited.
- Az emberek bizonyos körülmények között, hoznak elhatározásokat: „Ha ezen túl leszek, és hinni fogok!”, „Csak most segíts meg Istenem, és én megváltozok!”, „Mostantól kezdve komolyabban imádkozom!”, „Én fel fogok kelni korábban, mert szükségem van rád Uram!”.
Istentiszteleten kapnak érintést és könnyes szemmel, sóhajtozva imádkoznak változást kérve, de amikor a lépések ideje jön el, szégyenletesen elfeledkeznek elhatározásokról. Olyanok, mint Rúben :



Bír. 5,15-16: „Issakár vezérei, a Debórával tartók. Issakár meg Bárák a völgybe vonult gyalogságával. Rúben tartományaiban nagy fontolgatások voltak. Mért maradtál mégis ülve a karámok között, hallgatva a pásztorfurulyát? Rúben tartományaiban nagy fontolgatások voltak.” (Debóra énekéből)

- Van, aki buzgón néha könnyeivel küszködve, aggódva imádkozik, amikor Isten megszólítja, hogy változnia kell, mégsem tesz semmit annak érdekében, hogy az meg is valósuljon. Az ilyen ember hasonló ahhoz, aki homokra építi élete házát, vagy ahhoz, aki tükörben megnézve magát, meglátja az eltéréseket, „pattanásokat”, szennyet, elmegy és elfelejti amit látott nem cselekedve semmit a változás érdekében.

f)       Ünnepet tart.
Neh. 8,10: „Majd ezt mondták nekik: Menjetek, egyetek jó falatokat, igyatok édes italokat, és juttassatok belőle azoknak is, akiknek nincs, mert a mi Urunknak szent napja ez. Ne bánkódjatok, mert az ÚR előtt való öröm erőt ad nektek! [5Móz 16,14 ]

- Az öröm a szabad szívben termő gyümölcs a Szentlélek által. Isten a bűnt és az ünneplést együtt utálja.
- A terhelt, megkötözött ember ünnepe Isten előtt utálatos. Ezért nem tapasztalják meg sok helyen Isten jelenlétét igazán. Amikor az emberek nem tisztelik Istent, és a közösséget annyira, hogy a meglátott bűneikből megtérnek, és azokat el is hagyják, akadályai lesznek Isten munkájának. Ez nem a barátkozókra vonatkozik, hanem azokra, akik már keresztyéneknek, gyülekezeti tagoknak neveztetnek, de mégsem élnek úgy.
- Fontos, hogy a gonoszt kivessük a szívünkből, és Istenhez ragaszkodjunk, hogy meg tudjon jelenni közöttünk, az Ő kedves jelenlétével egyre inkább.

2)    A változás lépései

a)      Meglátni a szükséget
- Isten igéje világosságot támaszt szívemben és elmében, és megértem hol van szükségem a változásra. Ehhez azonban nyitott és alázatos szívre, valamint kenettel hirdetett igére van szükség.

1Kor. 2,4-5: „Beszédem és igehirdetésem sem az emberi bölcsesség megejtő szavaival hangzott hozzátok, hanem a Lélek bizonyító erejével; hogy hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugodjék.”

- Olyan ez, mint amikor mocskos arcodat a tükörben meglátva rádöbbensz, hogy ezért fordultak el eddig tőled és ezért nem voltak áldottak a kapcsolataid és életed.

b)      Döntést hozni
- Szükséges, hogy beismerd a szükségedet és ezt el is mond istennek és embereknek. Ez egy gyülekezetben nem magánügy, még ha vannak is olyan dolgok, amiket nem mindenkivel tudok megosztani.

c)      Tedd meg az első lépést
- Nem elég egy prédikáció után sírva, vagy sóhajtozva elmondani: „Istenem segíts, mert nincs bennem tűz, vagy ezt vagy azt nem jól teszem…”, változásra van szükség. Az első lépést meg kell tennem!

d)     Tarts ki
- Maradj meg állhatatosan abban, amire eljutottál.
- Vannak emberek, akik komolyan veszik Isten igéjét és azonnal hozzá is látnak annak betöltéséhez. Cselekszik is egy ideig, de amikor a kezdeti lendület alábbhagy, és nem látnak olyan eredményeket, melyeket reméltek abbahagyják, belefáradnak.

- Becsülendő az is, ha elkezdünk valamit, de értékes az, ha be is tudjuk fejezni.
- ALHATATOSSÁG, ez egy fontos dolog a változásokhoz. E nélkül sikertelen leszel.

e)      Miért érik sikertelenségek az életünket a változások területén?
- Van amikor elindulsz és haladsz előre, megtéve a szükséges lépéseket és még állhatatos is vagy, mégis sikertelenséget, belefáradást érzel. Miért?

- Elfelejtjük, hogy leggyakrabban nem csupán elkezdeni kell a jó dolgokat, hanem a rosszakat, vagy kevésbé jókat abba is kell hagyni.
- Néhányan úgy szeretnének előre haladni, hogy közben ne kelljen feladni semmit.
- pl. Szeretnének több időt tölteni Istennel, esetleg korábban felkelni, de életükben meg akarják hagyni pl. az éjszakába nyúló tévézést, internetezést, esetleg a délutánokat elrabló sorozatokat, munkamániát stb.
- Ne feledjük a változásokhoz el kell, abba kell hagynunk akadályozó dolgokat. Lehet, hogy a rombolással és irtással kell kezdenünk, mielőtt értékes dolgokat építünk.

- Amikor valaki úgy akar pozitív változásokat, hogy közben mindent változatlanul akar hagyni és ehhez néhány jó dolgot csatolni, az olyan, mintha valaki egy csomó telerakott TESCO-s szatyorral a kezében rádöbben, hogy ő kiváló futónak, vagy hegymászónak van teremtve és ennek megvalósításához a nélkül kezdene hozzá, hogy terheit lerakná. Természetesen az ilyen ember nem lehet azzá, amire teremtve lett, amíg meg ne szabadul a cél elérése érdekében feleslegessé, akadályozóvá váló dolgoktól, terhektől.