2 Az efeszoszi gyülekezet angyalának írd meg:

  ”Így szól, aki a jobb kezében tartja a hét csillagot, aki a hét arany lámpatartó között jár-kel:

  2Ismerem a cselekedeteidet, fáradtságodat és kitartásodat; hogy ki nem állhatod a gonoszokat; hogy próbára tetted azokat, akik apostoloknak mondják magukat, holott nem azok, és hazugoknak találtad őket. 3Kitartó is vagy, tűrtél is az én nevemért, és nem fáradtál bele. 4De van egy kifogásom ellened: elhagytad első szeretetedet! 5Emlékezz csak vissza, honnan estél ki, térj meg, és úgy cselekedj, ahogyan korábban! Mert ha nem, eljövök hozzád, és el fogom mozdítani lámpatartódat a helyéről – ha nem térsz meg.

  6Az viszont melletted szól,[1] hogy a nikolaiták cselekedeteit, amelyeket én is gyűlölök, gyűlölöd.

  7Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Szellem a gyülekezeteknek! Annak, aki győz, enni adok majd az Élet Fájáról, amely az Isten Paradicsomában[2] van!”

  8A szmürnai gyülekezet angyalának pedig írd meg:

  ”Így szól az Első és az Utolsó, aki halott volt, de életre kelt:

  9Ismerem szorongattatásodat, nincstelenségedet – de gazdag vagy! – és azok káromlását, akik zsidóknak mondják magukat, holott nem azok, hanem a Sátán zsinagógája. 10Semmit se félj azoktól, amiket át kell majd élned! Íme, a Rágalmazó arra készül, hogy egyeseket közületek börtönbe vessen, hogy próbára legyetek téve, és tíz napig üldöztetés lesz a részetek. Légy hűséges egészen a halálig, és neked adom majd az élet koszorúját![3]

  11Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Szellem a gyülekezeteknek! Aki győz, abban nem tesz kárt a második halál!”

  12A pergamoni gyülekezet angyalának pedig írd meg:

  ”Így szól Az, akié a kétélű, hegyes kard:

  13Tudom, hogy hol laksz: ahol a Sátán trónja van – mégis ragaszkodsz nevemhez, és nem tagadtad meg a bennem való hitet Antipásznak, az én hűséges tanúmnak napjaiban sem, akit megöltek nálatok, ahol a Sátán lakik. 14De van egy kevés kifogásom ellened: vannak ott nálad olyanok, akik ragaszkodnak Bálám tanításához, aki Bálákot arra tanította, hogy állítson csapdát Izrael fiainak, hogy bálványáldozati húst egyenek, és paráználkodjanak. 15Nálad is vannak olyanok, akik hozzájuk hasonlóan a nikolaiták tanításához ragaszkodnak. 16Térj hát meg! Ha pedig nem teszed, hamar eljövök hozzád, és harcolni fogok ellenük szájam kardjával.

 17Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Szellem a gyülekezeteknek! Annak, aki győz, adni fogok az elrejtett mannából, és adok majd neki egy fehér kövecskét és a kövecskére felírva egy új nevet, amelyet senki sem ismer, csak az, aki kapja!”

  18A thüateirai gyülekezet angyalának írd meg:

  ”Így szól az Isten Fia, akinek olyan a szeme, mint a tűzláng, lába pedig, mint a libanoni sárgaréz:

  19Ismerem a cselekedeteidet, szeretetedet, hitedet, szolgálatodat és kitartásodat, és hogy legutóbbi tetteid nagyobbak a korábbiaknál. 20De van egy súlyos[4] kifogásom ellened: hagyod érvényesülni azt az asszonyt, Jezabelt, aki prófétanőnek mondja magát, tanít, és félrevezeti szolgáimat, hogy paráználkodjanak és bálványáldozati húst egyenek. 21Adtam neki időt, hogy megtérjen, de nem akar megtérni paráznaságából. 22Íme, ágyba taszítom őt és azokat is, akik házasságtörést követnek el vele, nagy szorongattatásba, ha meg nem térnek az ő cselekedeteiből. 23Gyermekeit halállal pusztítom majd el, és minden gyülekezet tudni fogja, hogy én vagyok az, aki a veséket és a szíveket kutatom, és cselekedeteitek szerint kinek-kinek egyenként fogok fizetni.[5]

  24A thüateirai maradéknak pedig, akik nem fogadják el ezt a tanítást, akik nem ismerték meg ’a Sátán mélységeit’ – ahogy ők mondják –, nektek ezt mondom: nem helyezek rátok más terhet; 25csak ragaszkodjatok ahhoz, amitek van, amíg megérkezem!

  26Aki győz és mindvégig megtartja cselekedeteimet,

annak hatalmat adok majd a nemzeteken

27(vasvesszővel fogja terelni őket,

összetörnek, mint a cserépedények),

28ahogyan én magam is kaptam az Atyámtól. És odaadom majd annak a hajnalcsillagot. 29Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Szellem a gyülekezeteknek!”

[1] Szó szerint: ”De az megvan neked/benned”...

[2] Perzsa eredetű görög szó: ”(királyi) díszkert”, ”vadaspark”...

[3] A ”koszorú”-t és ”koroná”-t egyaránt jelentő ”sztefanosz” szót többnyire mindenhol ”koszorú”-nak fordítottuk, mert a hellén-római világban mind a királyok és a császárok, mind a különböző tisztségviselők, mind pedig a versenyeken győztes sportolók koszorút hordtak. A Jelenések könyvében is, ennek megfelelően a koszorú a győzelem (2:10, 3:11, 6:2 stb.) vagy a tisztség jele (4:4).

[4]A ”súlyos” (”sok”, ”nagy”) szó a legmegbízhatóbb, legkorábbi és legjobb kéziratokban szerepel. Ezzel szemben a ”kevés” szó helyette – amely a Károli-fordításban e helyen áll – csak egyetlen, késői, katolikus nyomtatványban (az ún. Sixto-Clementina Vulgatában, 1592-ből!).

[5] Szó szerint: ”cselekedeteitek szerint [kinek-kinek] egyenként fogok nektek adni”.