9 Az ötödik angyal is kürtölt: ekkor egy csillagot láttam, amely az égből a Földre hullott, és megkapta a mélység kútjának kulcsát. 2Meg is nyitotta a mélység kútját, és a kútból olyan füst szállt fel, mint egy nagy kemence füstje, úgy, hogy a Nap és a légtér elhomályosult a kút füstjétől. 3A füstből pedig sáskák jöttek ki a Földre. Ezek olyan képességgel voltak felruházva, mint a Föld skorpiói. 4Azt a parancsot kapták, hogy ne a Föld füvében tegyenek kárt, és semmiféle zöld növényben vagy fában sem, hanem csak azokban az emberekben, akiknek a homlokán nincsen Isten pecsétje. 5Azt a feladatot kapták,[1] hogy ne öljék meg, hanem kínozzák majd őket öt hónapig – olyan a gyötrésük, mint amilyen gyötrelmet a skorpió okoz, amikor megmarja az embert. 6Azokban a napokban az emberek keresni fogják a halált, de nem találják, és meg akarnak majd halni, de a halál kitér előlük.

  7A sáskák külsőre a harcra felkészített lovakhoz hasonlítanak, fejükön valami olyasmi, mint egy aranykoszorú,[2] arcuk pedig olyan, mint az emberek arca. 8Olyan hajuk volt, mint a nők haja, fogaik, mint az oroszlánoké, 9mellvértjeik, mint a vas mellvértek, szárnysuhogásuk pedig, mint sok, csatába rohanó lovas harci szekér zaja. 10A skorpiókéhoz hasonló farkuk és fullánkjuk van, és a farkukkal képesek gyötörni az embereket öt hónapig. 11Király van felettük, a mélység angyala, akinek a neve héberül Abaddón, görögül pedig Apollüón.[3]

  12Az első jajnak vége, íme, még két jaj jön ezek után!

  13A hatodik angyal is kürtölt. Ekkor egy hangot hallottam az Isten előtt álló arany áldozati oltár négy szarva felől, 14amely így szól a hatodik angyalhoz, akinél a kürt van:

 – Oldd el a négy angyalt, akik a nagy Eufrátesz folyónál vannak megkötözve!

  15Ekkor eloldatott a négy angyal, akik készen álltak az órára, napra, hónapra és évre, hogy megöljék az emberek egyharmadát. 16Lovas hadseregeik létszáma húszezerszer tízezer – hallottam a létszámukat. 17Ilyennek láttam a lovakat és a rajtuk ülőket a látomásban: mellvértjeik tűz-, hiacint-[4] és kénszínűek, a lovak feje olyan, mint az oroszlánoké, a szájukból pedig tűz, füst és kénfüst jön ki. 18Ettől a három csapástól pusztult el az emberek egyharmada: a tűztől, a füsttől és a kénfüsttől, amely ezeknek a szájából jön ki. 19A lovaknak ez a képessége ugyanis a szájukban és a farkukban van, mert a farkuk a kígyóhoz hasonlít: feje van, és azzal pusztítanak.

  20Az emberek maradéka pedig – akik nem haltak meg ezektől a csapásoktól – nem fordult el saját kezének műveitől, hogy ne imádja a démonokat és az arany-, ezüst-, réz-, kő- és fabálványokat, amelyek nem látnak, nem hallanak és nem mozognak; 21és nem tértek meg gyilkosságaikból, sem varázslásaikból,[5] sem paráznaságukból, sem lopásaikból.

[1] Szó szerint: ”az adatott nekik”.

[2] Szó szerint: ”fejükön olyasmi, mint egy aranyhoz hasonló koszorú...”

[3] Magyarul pedig: ”Pusztító”, ”Kárhoztató”, sőt a héberben egy helyet is jelent, amely a mélységben van: ”A Pusztulás/Elveszés/Kárhoztatás Helye” (Jób 31:12, 26:6, 28:22, Péld 15:11 stb.).

[4] Drágakőfajta, színe a sárgáspirostól a vörösesbarnáig változhat (mások szerint azonban inkább a ma akvamarinnak nevezett drágakővel lehet azonos, ebben az esetben kék színű).

[5] A görög ”farmakeia” szó alapvetően olyan okkult tevékenységre utal, amelynek során növényi vagy kémiai anyagokat, azaz kábítószereket vagy mérgeket is felhasználnak, magyarul talán ”boszorkányság”-ként lehetne a legjobban visszaadni, de a modern értelemben vett ”kábítószerezés”-nek is tökéletesen megfelel. A görögben azonban szélesebb értelemben is használták, nem csak szó szerint. Általában véve ”varázslás”-t és mindenféle okkultizmust is jelent (így pl. a Mózessel vetélkedő varázslókra és mesterségükre is ezt a szót használták, akik azért többek voltak egyszerű kábítószereseknél)...