Ezután Zakariás éjszakai látomásaiban négy harci szekeret látott, amelyek két bronzhegy közül jöttek ki. A nyolc látomásban szereplő “előrejön” vagy “kijön” (a héberben jásá’) szavak gyakorisága miatt az avatott olvasó érezheti úgy, hogy a látomásban történtek intenzitása fokozódik, itt valami dinamikus dolog történik, amely ebben a látomásban éri el a tetőpontját. A szekerek az ítélet eszközei a bronz pedig az a szín, amely szintén ezt a képzettársítást hozza magával a Szentírásban (II.Móz 27,2; IV.Móz 21,9).

A bronzot arra is használták, hogy megvédjen a támadóktól (Ésa 45,2; Jer 1,18), ezért az áthatolhatatlan védelem képe is felsejlik a bronzhegyekkel. Némely magyarázók szerint a hegyek bronz színe a felkelő nap miatt alakult ki, azért látta Zakariás bronznak őket. Ezen magyarázók szerint ezért a nyolc látomásból az elsőt Zakariás valószínűleg este kapta és mire az utolsóhoz ért, már a nap felkelőben volt. Ez is egy vélemény, de nem valószínű, hogy így történt.

A hegyek lehet, hogy az utat jelentik a mennybe, ahonnan az ítélet ezen végrehajtói (ti. a lovak és a szekerek) előjöttek. Egy másik nézet szerint e két hegy nem más mint a Sion hegye és az Olajfák hegye, a völgy pedig a Kidron-völgy. Egy harmadik szerint pedig e két hegy az Olajfák hegye kettéválva, miután a Messiás visszatért a Földre. Akárhogy is van, annyi biztos, hogy ezek bronzhegyek – legalábbis Zakariás látomása szerint.

“A Szentírás szimbólumrendszerében a szekerek és a lovak mindig Isten hatalmának föld felé vetített ítéletét jelentik (Jer 46,9-10; Jóel 2,3-11; Náh 3,1-7). A látás ezért szólhat az Úr ítéletének napjáról az északi és a déli népek ellen.”

Zakariás 6,2-3

Az első szekeret húzó lovak vörösek voltak. Feketék húzták a másodikat, fehérek a harmadikat és tarkák a harmadikat. Mindannyian erős lovak voltak. A lovak és a szekerek is jelenthetnek angyalokat és valószínű, hogy a lovakat jelképező angyalok előkészítik a szekeret szimbolizáló angyalok feladatait. A lovak színe utalhat az ítélet különböző aspektusaira: háborúra és vérre a vörös lovak esetén; diadalra és győzelemre a fehér lovaknál; éhségre és halálra a feketéknél; csapásokra és betegségre a tarkánál. (Jel 19,11; Jel 19,14; Jel 6,1-8).

Zakariás 6,4-6

Miután a próféta kéri a látomás magyarázatát, az értelmező angyal elmagyarázza, hogy a lovak a menny négy szellemét (héberül: ruhoth) szimbolizálják, amelyek a előremennek és az egész föld Urának a jelenlétében tartózkodnak. Ők nem mások, mint küldöttei, akaratának végrehajtói (Zsolt 104,4). A fekete lovas szekér északra indult Jeruzsálemtől, abba az irányba, ahonnan Izrael legtöbb ellensége elfoglalta az ígéret földjét (pl. Babilon Jer 1,14; 4,6; 6,22; Ezékiel 1,4). A fehér lovas szekér indult következőként, követve északi irányba a feketét. A tarka lovas délre indult, Egyiptom irányába, amely a zsidóság másik engesztelhetetlen ősi ellensége volt. Feltételezhetően a vörös lovak is dél felé indultak.

Palesztina földrajzi fekvése miatt ez volt az a két irány ahonnan egyáltalán az ellenségek jöhettek: északról és délről. A Földközi-tenger nyugatról, az Arab-sivatag pedig keletről lehetetlenné tette komolyabb ellenséges hadműveletek megvalósítását. Mivel a szekerek égtájak és nem egy adott földrajzi terület felé indultak, valószínű hogy nem országok ellen hajtottak égre ítéletet, hanem univerzálisan a pogányok birodalmak ellen. Ha a teljes képet tekintjük, akkor ebből az derül ki, hogy Isten megítéli mindazon nemzeteket, amelyek Izrael ellen álltak a történelem folyamán.

Zakariás 6,7

Amikor ezek a lovak “kimentek” a bronzhegyek közül, alig várták, hogy bejárják a földet, azaz már nagyon szerették volna végrehajtani az ítéletet. Az Úr engedélyt adott nekik erre és ők elindultak. Fontos megjegyeznünk e látomás alapján is, hogy a nemzetek sorsa Isten és nem ember irányítása alatt van. Próféciák is ezért tudnak létezni: Isten előre tudja, mit akar az egyes nemzetekkel tenni és azt kijelenti szolgáinak.

Zakariás 6,8

Ezután az Úr kiáltott Zakariásnak. Elmondta, hogy a lovak kimentek és csillapították haragját “észak földjén”. Ez valószínűleg különösen a Babilon elleni ítéletre vonatkozik, de utal Izrael minden ellenségének a megsemmisítésére is. Babilont 20 évvel a próféciát megelőzően a Perzsák igázták le Kr.e.539-ben.

Zakariás nyolc látomásának összefoglalása