2013.11.12.  LEMONDANÁL  ÖTMILLIÁRD  FORINTRÓL  AZ  ÚRÉRT...?

http://www.napihangzobiblia.hu/20131113.mp3
(2Krón 24,1-25,28; Róm 12,1-21; Zsolt 22,19-31; Péld 20,8-10)

Ma Isten embere előáll és azt mondja Amacjának, hogy küldje haza az Efraim törzséből felbérelt zsoldos katonákat. A probléma csak az, hogy Amacja már kifizetett 100 talentum ezüstöt a katonáknak, ami 3,6 tonnának felel meg. Mai értéken 1kg ezüst ára 681 amerikai dollár, azaz kb. 150.000 forint. Ennek a harmichatezerszeresét fizette ki Amacja vagyis 5 milliárd és 400 millió forintot. Nem véletlenül kérdezte meg tehát Isten emberét, hogy most akkor mit csináljon ezzel a pénzzel? Vissza már nem kérhette. Erre az volt a válasz, hogy Isten ennél sokkal többet tud neki adni. 5 milliárd 400 millió forintnyi ezüstnél.

Azért érdemes kiemelnünk ezt az epizódot a mai részből, mert mi is vagyunk úgy, hogy az Úr miatt ott kell hagynunk értékeket és fel kell adnunk olyan dolgokat, amelyeket értékesnek hiszünk. De ha csak ezt a történetet nézzük, hol van ez attól az összegtől, amit Amacjának kellett otthagynia? Ha így is van és tényleg áldozatot kell hoznunk, Isten válasza az, hogy Ő mindig sokkal többet tud adni annál, mint amit érte és az Ő szavára elhagytunk vagy feláldoztunk.

Már az áldozat maga is egy érték, amit az ember veszteségként él meg, hiszen ad valami, amiért nem vár viszont semmit. Az Ószövetség tele van értékes áldozatokkal: abban az időben a feláldozni való juhoknak és bikáknak komoly értékük volt és Mózes törvényében egyértelműen szerepelt, hogy senki ne menjen az Úr elé üres kézzel. Fontos volt, hogy aki az áldozatot viszi, az legyen tisztában azzal, hogy értéket kell vinnie Istennek, valami olyat, ami neki is drága, amiért megdolgozott, amiért az idejét és energiáját áldozta. Különben nem volt értéke és az emberi természet hajlamos könnyen kezelni azt, amiért nem kellett megdolgoznia, amiért nem kellett áldozatot hoznia. Amacjának a saját szintjén ez volt az áldozat: az 5.400.000.000 forintnyi érték átadása Istennek. De megtette és az Úr győzelmet adott neki.

Pál apostol a mai levélben még ennél is többet kér. Az Egyszerű Fordításban az szerepel, hogy határozottan szánjuk oda és adjuk át magunkat Istennek, mert ez olyan, mintha élő és szent áldozatot vinnénk neki, amit Ő szívesen fogad. Ezzel valóban méltóképpen tiszteljük Őt. Az áldozatok sorsa a teljes megsemmisülés volt az oltáron, mégpedig Isten céljai számára. Ezt és nem kevesebbet kér tőlünk az Úr: megsemmisülést azért, hogy többé ne magunknak, hanem a Krisztusnak éljünk. Jézus ugyanerről beszél, amikor azt mondja, hogy aki nem veszi fel a maga keresztjét nem méltó hozzá. Mert aki meg akarja találni a maga életét, elveszti azt mégpedig a világban valahol. Viszont aki hajlandó önként lemondani arról az életről, amit egyébként a világ kínálna a Krisztusért, az megtalál egy sokkal csodálatosabb életet, mert az Ő igája valóban gyönyörű és az Ő terhe könnyű!

Mondhatjuk tehát igának, élőáldozatnak, rabszolgaságnak, keresztnek – a lényeg nem változik: teljes odaadás Istennek minden erőnkkel, ószövetségi nyelven szólva az Örökkévaló keresése teljes szívvel-lélekkel. Ez az egyetlen módja Isten megközelítésének, nincs más. Félszívű, tessék-lássék követőkről azt mondja a Jelenések Könyvében az Úr, hogy kiköpi őket a szájából.

Ezért ha még nem határoztad el magad, hogy minden élethelyzetben és döntés előtt a Biblia Istenét és a Názáreti Jézus Krisztust helyezed előtérbe, akkor tedd meg most!

Mennyei Atyánk! Köszönjük, hogy nincs az az érted meghozott áldozat, aminél Te ne tudnál többet adni! Tiéd a Föld és annak teljessége! Tiéd az arany és az ezüst és minden vagyon az emberek birtokában van átmenetileg megőrzésre, amelyet a moly és a rozsda egy napon elemészt! De van drága kincs, amit a tőzsdén nem mérnek, ez pedig a mi hitünk! Ez az a kincs, amit minden nemesfémnél és drágakőnél többre tartasz Uram! Amit megpróbáltál, ami a tiéd, amiért harcolunk, hogy a küzdelem végén elnyerjük az élet koronáját, ami csak a győzteseké lehet! Erősíts meg kérlek, hogy lássunk szellemben és halljunk szellemben! Tisztítsd ki a szellemi érzékszerveinket, mert hallani akarjuk a hangodat, hogy vigyázni tudjunk az útra, amelyen járunk! Őrizd meg az életünket a keskeny úton, hogy be tudjunk menni a kapukon át a városba, amely az életre vezet! Jézus Krisztus nevében! Ámen!