2013.11.21.  KIVÁNJÁTOK  A  MENNYEI  BÖLCSESSÉGET...!

http://www.napihangzobiblia.hu/20131121.mp3
(Ezsd 3,1-4,23; 1Kor 2,6-3,4; Zsolt 28,1-9; Péld 20,24-25)

Pál apostol a mai részben azt írja, hogy a szellemileg érett hívőket tanítják a bölcsességre. De miért olyan lényeges ez? Milyen bölcsességről beszél Pál apostol? Miért kerül szóba egyáltalán a bölcsesség? Történelmi tanulmányainkból emlékszünk arra, hogy a görög kultúrában az élet eredetétől kezdve a halál utáni életig mindenre gyártottak filozófiát és minden filozófiai ágazatnak külön iskolái voltak.

Az Újszövetség is külön megemlíti ez epikuroszi és sztoikus filozófusokat. A görög bölcseletek a hétköznapi életben is központi szerepet játszottak, olyannyira, hogy még Pál is megpróbált Athénban a kiművelt elmék nyelvén szólni a közönséghez – nem túl nagy sikerrel. Azonban ez a fajta bölcsesség, amely az intellektust magasztalja fel minden felett, nagyon távol áll attól a bölcsességtől, amit Krisztusban találunk meg. Ugyanis Isten bölcsessége mindjárt azzal kezdődik, hogy 2000 évvel ezelőtt meghalt egy ember, aki Isten Fia. Hát ha ezt egy mai kiművelt elmének elmondjuk, nagyjából ugyanarra a reakcióra számíthatunk mint Pál Athénban, akik ezt mondogatták egymásnak: “Valamiféle idegen istenek hirdetőjének tűnik….” – de különösebben nem ragadta meg a többséget Pál mondandója, hanem az intellektus és az elme magaslataiból lenézték az evangéliumot.

Az Apostolok Cselekedeteiben szereplő városok példák is helyekre és világkorszakokra. Jelen korunkkal egyértelműen Athén állítható párhuzamba, amellyel kapcsolatban azt jegyzi meg az Ige, hogy a helyiek folyamatosan a hírek és újdonságok hallgatásával és terjesztésével voltak foglalatosak. Afféle kommunikációs center szerepét töltötte be Athén – ennek a helyén ma a média áll. Ilyen értelemben bátran kijelenthetjük, hogy a globális Athénban élünk, ahol kb. 1000-szer annyi információt fogadunk be egy nap, mint egy az ókorban egy átlagember. Ez a rengeteg ismeret és intellektuális magaslat, amelyet felépítettünk nem közelebb, hanem távolabb vitt az evangéliumtól – ugyanúgy mint az Athénieket. Mert a világ bölcsessége számára nem csak a kereszten meghalt férfi az érthetetlen, hanem minden más is, amiről mi krisztusi emberek beszélünk.

Hogy a Szent Szellemnek ajándékai vannak? Hogy Isten szerezte a házasságot? Hogy a szeretet forrása nem az ember és a humanizmus, hanem az élő és teremtő Isten? Ezek valóban ostobaságnak tűnnek egy világi, nem hívő ember számára, viszont nekünk felbecsülhetetlen kincset jelentenek ezek a témák. Itt látszik meg az, hogy Isten valóban elrejtette ezt a bölcsességet és úgy döntött, hogy csak azok fogják megérteni, akik képesek alázattal elfogadni a kereszt bolondságát és botrányát. Viszont sokszor még a krisztusiak között sem lehet nyíltan tanítani Isten bölcsességét, azok szellemi éretlensége miatt. Mert lehet valaki akár 80 éves, de Krisztusban éretlen. És lehet valaki huszonéves és Krisztusban érett, bölcs és józan személy. Aki viszont érett és képes befogadni Isten Szellemi információit és bölcsességét, az olyan gyémántok birtokába jut, amit semmiért nem adna oda – ezek azok a kincsek, amelyeket Isten halmoz fel számunkra és amelyek előre jelzik, hogy valami olyan csodálatos dolog vár bennünket, amit valóban nem látott emberi szem, nem hallott emberi fül és emberi szív meg sem gondolt. Érdemes tehát bibliai tanításokat és azokon keresztül Isten bölcsességét hallgatni.

Mennyei Atyánk! Jézussal együtt hálát adunk azért, hogy a bölcsességedet elrejtetted e világ bölcsei és hatalmasai elől, de kijelentetted a kisdedeknek vagyis nekünk. Mi elhittük és elhisszük, hogy ez a bölcsesség a Mennyből való és egyenesen tőled származik. Kérlek, hogy engedj be ennek a bölcsességnek a további mélységeibe, hogy még többet megismerjünk belőled, mert tudjuk, hogy az az örök élet, hogy megismerünk Téged és megismerjük a Fiút! Szeretnénk ebből a csodálatos ismeretből még többet! Szomjazunk és vágyunk új szellemi kijelentésekre, hogy épüljünk az isteni bölcsességben! Jézus Krisztus nevében! Ámen!