2013.11.30.  AZ  ÖNURALOM  GYAKORLÁSA  NEM  LEHETŐSÉG  EGY  KERESZTÉNY  SZÁMÁRA , HANEM  KÖTELEZŐ ...!

http://www.napihangzobiblia.hu/20131130.mp3
(Neh 9,22-10,39; 1Kor 9,19-10,13; Zsolt 34,1-10; Péld 21,13)

Ma annyiféle téma van, hogy egy álló napon keresztül lehetne róluk beszélni, ami a komment keretei közé ugyan nem fér be, de kérlek benneteket, hogy gondolkodjatok ezeken. Megpróbálom legalább érinteni a lényeges pontokat.

Mindenek előtt itt van az ominózus bűnbánati ima, amelyben Nehémiás, Ezsdrás és Izrael maradéka megvallja Isten előtt, hogy évszázadokon át vétkezett a kiválasztott nép, Isten mégsem szakított velük teljesen, hanem megőrizte őket kegyelmében.

Azután a fogadalomról olvasunk, amelynek számunkra is rengeteg tanulsága van – itt voltaképpen visszatér Izrael Istenhez és magukat kötelezik a szövetség megtartására, átok terhe alatt. Ez a fogadalom rengeteg áldozat meghozataláról szól. Részletesen olvasunk többek között az anyagi természetű áldozatokról, amelyek egyet jelentettek azzal, hogy mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk. Olvasunk az ún. “első zsengéről”, a tizedről, az áldozatok költségének fedezéséről stb. Ezek mind azt szolgálták, hogy egyrészt helyreálljon az áldozás, másrészt a papoknak legyen miből megélniük – mert ez évszázadok óta csak időszakonként működött. Ez a sok fogadalom a mai ószövetségi rész utolsó mondatában foglalható össze: “Megfogadjuk, hogy nem hanyagoljuk el Istenünk Templomát és azokat, akik ott a szolgálatukat végzik!” Ezeknek a fogadalmaknak természetesen számunkra is bőségesen van üzenete, számunkra kik bár nem a Törvény alatt élünk, mégis vissza kell térnünk lelkünk felvigyázójához, az élő Istenhez.

Az első Korinthoszi levél mai része mindjárt bemutatja Pál apostol elkötelezettségét az evangélium iránt: magáról mondja, hogy mindenki rabszolgájává tette magát, hogy minél több embert nyerjen meg a Krisztusnak. Tehát minden erejével arra törekedett, hogy az emberek megtérjenek és felismerjék az igazságot. Ha kellett zsidó, ha kellett törvénytanítói, ha kellett törvényen kívüli minőségében szerepelt, hogy szeretetből azonosuljon azokkal, akiknek az örömhírt hirdette. Félelmetes erők mozoghattak Pálban, mert ő valóban minden porcikájával arra törekedett, hogy minél többen megismerjék Krisztust.

Ezután egy hasonlatot mutat be, mégpedig egy olimpikonhoz hasonlítja mindazokat, akik örök babérokra törnek. Kijelenti, hogy a sportolókhoz hasonlóan bizony mindannyiunknak kőkeményen meg kell fegyelmeznie magát és szolgává kell tennie a testét, ha nem akarjuk, hogy kizárjanak a versenyből. Ma ez sem egy népszerű ige. Keményen megfegyelmezni a testünket? Szolgává tenni a testünket? Mit akar ezzel mondani? Minden valószínűség szerint azt, hogy mi már nem tartozunk ehhez a világhoz és nem élhetünk e világ kívánságai és vágyai szerint. Nekünk már nem fér bele egy kis jósda, egy kis horoszkóp, egy kis pornónézés, egy kis mértéktelen zabálás, egy kis spiccesség stb. Sőt, nekünk tudatosan meg kell fegyelmeznünk a testi természetünket, hogy ezektől a dolgoktól távol legyünk. Igen, Isten kegyelme megtart akkor is, ha ezeket tesszük, de megrekedünk csecsemő vagy gyermeki szinten és az Úr akarata egyáltalán nem ez.

Végül pedig Izrael példáján keresztül a próbatételekről beszél az apostol, amelyek szintén nem túlzottan népszerű témák manapság. Mit ír itt Pál? Azt, hogy Isten bár beleenged a próbákba, azok kellős közepén utat nyit számunkra, hogy kiszabaduljunk belőlük. Tehát próbák voltak, vannak, lesznek. Folyamatos jelleggel, amíg ezen a világon élünk. És azok fogják elnyerni a hervadhatatlan koszorút, akik a próbákat kiállják. Lehet, hogy a próba a te életedben egy BigMac formájában érkezik, de az is lehet, hogy felhív egy korábbi barátod vagy barátnőd, hogy menj fel hozzá, töltsetek együtt egy éjszakát. Az is lehet, hogy csak elmész egy okkult filmet megnézni vagy félrészegen végigdajdajozol egy estét. Ezek mind lehetnek próbák, de Isten ad erőt valamennyi próba közepette, hogy ellene tudj állni és olyan hited legyen, mint a tűzben hétszer megpróbált arany.

Mennyei Atyánk! Hálával állunk meg előtted, aki a Szentíráson keresztül a Te végtelen bölcsességedet osztottad meg velünk, ami olyan mint az óceán: nem tudunk a végére érni! Urunk, adj erőt, hogy meg tudjunk állni a próbákban! Adj erőt, hogy az uralmunk alá tudjuk folyamatosan hajtani a testi természetünket és mindig olyan dolgot tegyünk, ami a testi természetünknek kellemetlen! Szeretnénk mindannyian elnyerni a hervadhatatlan koronát és szeretnénk megállni előtted, hogy szemtől-szemben lássuk az arcodat, a dicsőségedet, úgy ahogy vagy! Ez a szívunk vágya és hisszük, hogy egy nap ez be fog következni! Megbánunk minden olyan dolgot, ami nem volt kedves előtted és kérünk, hogy Jézus Krisztusnak a vérével moss meg és tisztíts meg bennünket! Mosd le rólunk e világ szennyét, hogy tisztán és feddhetetlenül tudjuk az utunkat tovább járni Veled! Jézus Krisztus nevében! Ámen!!!