2013.12.11.  A kereszténység nem vallás,HANEM  A  FELTÁMADOTT  KRISZTUSBA  VETETT  ÉLŐ HIT...!

http://www.napihangzobiblia.hu/20131211.mp3
(Jób 20,1-22,30; 2Kor 1,1-11; Zsolt 40,11-17; Péld 22,2-4)

“Ne törődj velünk, mi sem törődünk veled!”, “Ugyan, kicsoda a Mindenható, hogy őt szolgáljuk?!”, “Ugyan, mi hasznunk belőle, ha őt imádjuk?!” – ilyen és ehhez hasonló mondatok hagyják el Jób szerint a gonoszok száját. Ezt olvasva megállapíthatjuk, hogy több ezer év elteltével a világ semmit nem változott: az istentelen emberek, ha nem is szó szerint így, de valami hasonló ellenvetést fogalmaznak meg Istennel szemben a szívükben.

Látszólag valóban semmi haszna nincs annak, ha valaki egy láthatatlan Istent imád – egyáltalán ki az, ki Ő, hogyan lehet megszólítani? “Mese az egész!”  - mondják. Csak az van, amit látunk, amit megfogunk, amit meg tudunk enni. Nagyjából ez volt a hozzáállása Ézsaunak is, Izsák idősebb fiának – és pontosan ez volt az oka annak, hogy Isten gyűlölte őt. Ugyanis egy felbecsülhetetlen értékű szellemi dolgot, az elsőszülöttséget egy tál ételért kiárulta az öccsének. Ezzel tökéletesen kinyilvánította az értékrendjét. Ezt nevezi az Úr gonoszságnak a Szentírásban.

Elifáz beszél arról is, hogy milyen volt az istentelen társadalom hozzáállása közvetlenül az Özönvíz előtt. Ezeket mondogatták Istennek: “Maradj távol tőlünk! Boldogulunk mi nélküled is! Ugyan, mit tehet velünk a Mindenható?!” Nem ismerősek ezek a mondatok? Az emberek ma a szívükben hasonló mondatokat fogalmaznak meg. A Bibliát tudománytalan mesének tartják, nem isteni tekintéllyel bíró műnek és inkább eredeztetik magukat az ufóktól, származtatják őseiket a majmoktól és az előemberektől, minthogy komolyan vegyék a Mindenható Isten szavait. Pedig Jézus nyilvánvalóan kijelentette, hogy az Ember Fiának napjaiban pontosan olyanok lesznek az emberek, mint Noé napjaiban: esznek-isznak, házasodnak-férjhez mennek, amíg egyszer csak el nem jön az a nap, amikor mindenkinek számot kell adnia a tetteiért.

Akkor bizonyos, hogy sokakat komoly meglepetés fog érni, de ma pont azt olvassuk a Példabeszédekben, hogy a bölcs látja a közelgő veszedelmet, és elrejtőzik előle, az ostoba pedig egyenesen belefut, és megszenvedi. Ezért is lényeges, hogy bölcs, vagyis olyan döntéseket hozzunk, amelyek minden helyzetben tekintetbe veszik azt, hogy a mi Mennyei Atyánk titkon figyel és a amelyek arra irányulnak, hogy elkerüljük a közelgő veszedelmet, azaz az ítéletet. Mert ítélet lesz, efelől nem hagy kétséget a Biblia. Ezért nem legyünk ostobák és ne forduljunk el Isten beszédétől, mert ha ezt tesszük valóban fejjel megyünk a falnak és szenvedés lesz a vége.

Persze szenvedés is sokféle van: nem mindegy, hogy bűneinkért vagy Krisztusért szenvedünk. Mert bizony a mai újszövetségi részben megint a szenvedésekről beszél Pál apostol. Azt mondja, hogy bőségesen kijutott neki Krisztus szenvedéseiből és hogy bajok veszik körül őket. Azzal folytatja, hogy Kis-Ázsiában igen nagy megpróbáltatásokat kellett kiállniuk, olyannyira, hogy majdnem belehaltak. De Krisztus mindig és minden körülmények között megadta nekik a menekülés lehetőségét és útját, sőt bátorítást és vigasztalást is kaptak az Úrtól. Viszont azt látjuk, hogy megint előkerül ez a téma: a szenvedés, a megpróbáltatás. Elsősorban persze azért, mert Pálék ebben éltek: aki abban a korban mindenki előtt ki merte nyitni a száját, hogy az evangéliumot hirdesse, annak pokoli ellenállással kellett számolnia, mert az ellenség a szellemvilágban nagyon nem nézte jó szemmel, ahogy Isten Királysága elkezdett radikálisan terjedni. Természetesen nem vallásról beszélek, mert a Bibliának semmi köze nincs a vallásokhoz, a liturgiákhoz, a dogmákhoz és semmilyen tradícióhoz.

Az Újszövetségben egyetlen dolog számít: egy személybe, a Krisztusba vetett hit, ami által mindenkinek üdvössége és örök élete van. És ha valaki erről kezd el élő hittel beszélni bármilyen korban az embereknek, látni fogja, hogy bár eltelt kétezer év, a világ semmit nem változott. Lesznek, akik örömmel fogadják az evangéliumot, de a többség a mai napig igazi kis-ázsiai módon viselkedik és betiltaná mindazt, ami a Krisztussal kapcsolatos.

Mennyei Atyánk! Köszönjük, hogy Te nem vallásos gyakorlatokra, tradíciókra vagy szabály megtartására hívtál el bennünket, hanem élő hitre a Krisztusban és a feltámadásban! Köszönjük, hogy az emberek lelkiismerete előtt nyilvánvalóan hirdethetjük a Te igazságodat! Ha meg is szólnak érte, azt mondtad ne féljünk, mert jutalmunk lesz a mennyben, mert ugyanígy bántak a prófétákkal, akik előttünk voltak! Uram, kérlek, hogy szabadíts fel mindannyiunkat az evangélium erőteljes hirdetésére, hogy Isten Királyságába az emberek bejöjjenek és meglássák, hogy Te mivel várod a tékozló fiút, aki hazatér hozzád! Erősíts és szentelj meg mindannyiunkat, hogy ne csak beálljunk a szolgálatba, hanem hogy kitartással megfussuk a teljes pályát, amelyre állítottál és a végén elnyerjük az élet koronáját, amit a Krisztusban egyenként mindegyikünknek névre szólóan eltettél! Jézus Krisztus nevében! Ámen!