2013.12.18.  GYÖNYÖRKÖDJÜNK  A   MUNKÁNK  GYÜMÖLCSÉBEN...!

http://www.napihangzobiblia.hu/20131218.mp3
(Préd 1,1-3,22; 2Kor 6,1-13; Zsolt 46,1-11; Péld 22,15)

Salamon a Prédikátor könyvét azzal a megállapítással kezdi, hogy minden hiábavalóság, majd az élet körforgásáról beszél és arról, hogy nincs új a nap alatt. Aztán elhatározza, hogy elkezdi kutatni a földi élet értelmét – ezért is van sokszor az az utalás, hogy a “nap alatt” – , de megint csak arra jut, hogy ez is csak időpocsékolás és hasztalan erőlködés.

Azután kipróbálta az élvezeteket, a partikat, a bort, mindent, amit élő ember megtapasztalhat. Majd jöttek a nagy építkezések és a vagyongyűjtés, de abban sem talált örömöt.

Ezt követően megvizsgálta magát a bölcsességet, de hasonlóan frusztráló következtetésre jutott, mert meglátta, hogy egyszer meg kell halnia és akkor, amit a bölcsességével felhalmozott, mind elveszik. Végül még az életet is megutálta.

Így hát minden elmélkedésének a végeredménye az lett, hogy a legjobb, amit ezen a földön az ember tehet, hogy eszik-iszik és örömét leli a munkája gyümölcsében. Mert mindez Istentől van – még az a képesség is, hogy egyáltalán képesek vagyunk a munka elvégzésére.

Ezután jön a “mindennek rendelt ideje van” szekció, ami elévülhetetlen bölcsességeket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy bár szembe lehet menni a rendelt időkkel, sok haszna nem származik belőle az embernek. Itt is feltűnik a körforgás, amivel a könyv kezdődött – az hogy minden verkliszerűen ismétli magát és hogy valójában nincsenek új történések a nap alatt ebben a látható, korlátolt világban.

Azonban azt még ő is elismeri, hogy még szemlélni is gyönyörűség, ahogyan Isten mindent időben cselekszik és elismétli, hogy a legjobb, amit az ember tehet, hogy élvezi az életet, és örül annak, ameddig csak él.  Tehát együnk-igyunk, élvezzük a munkánkat és annak gyümölcsét és soha ne feledjük, hogy mindez Isten ajándéka!

Ha le akarnánk egyszerűsíteni a világ legbölcsebb emberének merengéseit a valóságról, az élet értelméről, akkor azt is mondhatnánk, hogy el sem tudjuk képzelni, mennyire fontos, hogy az a munka, amit végzünk ezen a földön, olyan legyen, amit szeretünk, amiben örömünket leljük és aminek tényleg van értelme. Ezért lényeges, hogy a kamaszok, ha kell menjenek el személyiségtesztekre, pályaválasztási tanácsadókhoz és minden olyan helyre, ahol kiderítik, hogy miben igazán tehetségesek és mit lenne értelme csinálniuk. Annál frusztrálóbb nincs, mint olyan munkát végezni, amit az ember nem szeret. A munkánk gyümölcse és annak élvezete annyira fontos, hogy Isten ez a tízparancsolatba is belevette, amikor azt mondta, hogy hat napon végezzük minden munkánkat. Élvezed, amit csinálsz? Szereted a munkádat? Mert ha nem, akkor minden bizonnyal frusztrált vagy. Ebben az esetben érdemes inkább elkezdeni tanulni és olyan pályát keresni, amit valóban élvezel. Mert akkor mindegy lesz, hogy mennyit keresel vele, mert imádni fogod, amit csinálsz és egyben a hobbid is lesz. Soha nem késő változtatni. De azt is meg lehet tenni, hogy a munkára, amit most végzel, elkezdesz odafigyelni és teljes szívből csinálni – mert ezt a munkahelyeden is észre fogják venni.

Emlékszem, hogy 20 évvel ezelőtt egy bankban dolgoztam és devizás átutalásokat kellett ellátnom bizonyos jelölésekkel – tucatszámra, de volt, hogy több százat kellett feldolgoznom. Mindezt kézzel. Nem volt valami felemelő feladat. Egy nap elhatároztam, hogy bizonyos utalásokra külön oda fogok figyelni és különös gondossággal jelölgettem őket. Órákkal később, amikor a főnököm odaért ezekhez az utalásokhoz felkiáltott és külön dicséretben részesített, mert valahogyan átment az a szellemiség, ahogyan készítettem ezeket. Ez az én döntésem és választásom volt. Megfogadtam a szintén a Prédikátor könyvében található másik tanácsot: a mit teszel, teljes szívvel tedd. Ennek meg is lett a hatása.

Arra szeretnék ezzel a kis epizóddal rávilágítani, hogy az esetek többségében a mi választásunk, hogy mennyire végezzük teljes szívvel a munkánkat. Józsefnek például a börtönévek alatt nem nagyon volt választása a tevékenységi köreit illetően – de mivel teljes szívvel-lélekkel végezte a munkáját, egyre feljebb emelkedett. Mert ő valóban úgy dolgozott, ahogyan arra bennünket, keresztényeket az apostoli levelek felszólítanak: mint aki az Úrnak és nem embereknek dolgozott volna. És ennek mindig meglesz a gyümölcse.

Pál apostol az Újszövetségben leírja milyenek is ők, akik az Urat képviselik ebben a világban. Egyébként, ha valaki, hát Pál teljes szívvel végezte minden dolgát – szerintem Isten részben ezért is választotta ki őt és adta neki a fél Újszövetség megírásának lehetőségét.

Itt megint csak olyan dolgokról olvasunk, ami talán nem fér össze a sikerprédikációk világával, de hát akárhogy nézzük ez Isten Igéje. Azt írja, hogy ők türelmesen elviselik a nehéz körülményeket, a szorult helyzeteket, a bajokat és a nélkülözést.

De mik közepette kellett nekik helytállniuk? Verés, börtön, lincselési kísérletek, éhezés, kialvatlanság, szidalmazás, rossz hír terjesztése és majdnem üres pénztárca. Elképzeltétek már ezt? Hogy emberek megvernek téged, mert az evangéliumot képviseled? Vagy egyenesen börtönbe kerülsz emiatt? Vagy elkezded valahol az utcán hirdetni és meg akarnak lincselni? Ezek azért óriási megpróbáltatások. Mindezt úgy tenni, hogy az embernek közben vagyona sincs, sőt alig van mit ennie és majdnem üres a bukszája? Ha jobban belegondolunk, ezek mind olyan tényezők, amelyek miatt egy jó magyar ember már külön-külön is kiborulna. Ha csak nem lenne mit ennünk, leszállna a vércukorszintünk és máris ingerültebbek lennénk, nem? De Pál nem azt írja, hogy ők ingerültséggel reagáltak volna. Nem, hanem türelemmel, jósággal és isteni bölcsességgel. Így hát ha van példa, ő az és mindazok, akik körülötte szolgáltak.

De talán ne is menjünk ennyire messzire. Te milyen nehézséget lennél képes elviselni az evangéliumért? Vagy azért, hogy keresztény vagy?

Mennyei Atyánk! Köszönjük, hogy itt, ezen a földön élvezhetjük a munkánk gyümölcsét és valahányszor eszünk vagy iszunk, van módunk hálát adni Neked, Menny és Föld Istenének! Köszönjük az ünnepi időszakot, amikor is finomakat ehetünk és ihatunk! Hálát adunk azért, hogy az erőfeszítéseinknek van jutalma és gyönyörködhetünk azokban! Segíts, hogy hat napon át valóban olyan dolgot tegyünk, amit szeretünk, amit képesek vagyunk szívvel-lélekkel csinálni! Köszönöm, hogy ha nehézségekkel is kell szembenéznünk, Te nem hagysz el minket, hanem a végsőkig kitartasz melletünk, ahogyan megígérted! Adj erőt Istenünk, hogy minden körülmények között helyt tudjunk állni és a hitünkért folytatott tusakodásunk valódi diadalmenet legyen! Jézus Krisztus nevében! Ámen!