2014.01.02.  HA  BAJ  VAN  KIHEZ  FORDULUNK SEGITSÉGÉRT...?

http://www.napihangzobiblia.hu/20140102.mp3
(Ézs 25,1-28,13; Gal 3,10-22; Zsolt 61,1-8; Péld 23,17-18)

Ézsaiás a 25-ik részben már a legendás “maradékról” beszél, azokról a hívőkről, akik Sionba özönlenek majd az ezeréves királyság idején. A kép, amit látunk a zarándokokat mutatja, akik egy lepusztult világon átkelve jutnak el Sionig, eközben a megmenekülésük csodájáról és az Úr diadaláról énekelnek. A 24-ik részben az Úr eltörli a bűnösüket a Föld színéről, ezután nem sokkal pedig elkövetkezik a Messiás ezeréves királysága. Ezt Ézsaiás ihletve, költői eszközöket felvonultatva mutatja be.

Majd miután megszabadultak a Nagy Nyomorúságból, a kihívottak az Úr meghívására együtt ünnepelnek vele a történelem legnagyobb fogadásán és partiján az ezeréves királyság kezdetekor. A 26-ik rész már Izraelről szól, pontosabban azokról, akik életben maradtak a zsidóságból az ezeréves királyság idejére. Ézsaiás azért is ad hangot itt a dicséretnek és az örömnek, mert az ember “városát” Isten végleg elpusztította. A rész üzenete nem más mint Isten diadalmenete a világ felett Izrael kedvéért.

A 27-ik rész még mindig a Messiás ezeréves uralmáról szól és itt is folyamatosan elhangzik az “azon a napon” prófétai kifejezés. Az első versben lévő Leviátánnak nevezett teremtmény valószínűleg valamilyen hatalmas tengeri állatt lehetett, de a zsoltáros átvitt értelemben is használta Egyiptomra. Így, ebben a próféciában utalhat mindazokra a hatalmas nemzetekre, amelyek veszélyt jelentenek Izrael számára.

A Leviátán egyben része volt a kánaánita legendáknak is, persze Ézsaiás nem hitt benne, csak példként, vagy képként használta, amint gyorsan tekeregve siklik mint egy szellemi lény a tengerekben, azaz olyan területen, ami kevésbé van az ember ellenőrzése alá vonva. Az is lehet, hogy egyenesen a Sátánra utal itt a próféta, aki képes befolyással lenni a levegőre, a tengerre és a szárazföldre is.

A 28-35-ös fejezetekel egy új rész kezdődik, ami hasonlít a 13-27-es fejezetekhez mind a tartalmát, mind pedig a formáját tekintve. Hasonló gondolatmenetet látunk kibontakozni, azonban a történelmi háttér későbbre tehető. A 13-27-es fejezetekben Áház király uralkodása adta a próféciák hátterét és az eldöntendő kérdés az volt, hogy kiben bízzon az uralkodó: az Úrban vagy Asszíriában? A 28-35-ös fejezetek már Ezékiás uralkodása idején zajlanak, amikor is már Egyiptom lehetett volna Júda szövetségese és támasza az Úr helyett.

Azonban azt is fontos megjegyeznünk, hogy ezek a próféciák nagy valószínűséggel nem így, egyben hangzottak el, hanem Ézsaiás szolgálatának különböző időszakaiban. Ezt a kanonizált és szerkesztett formát később nyerték el – ez egyébként kiválóan érzékelhető a próféciák olvasásakor is. Vannak részek, amik mintha nem oda illenének és ennek ez az elsődleges oka.

A 13-27-es és a 28-35-ös fejezetek között van még egy párhuzam: mindkét rész első fele arról szól, hogy Izrael, illetve Júda ne a szomszédos országokban bízzon, hanem kizárólag Istenben. Szintén mindkét rész második fele már eszkatológiai hangvételű és a távoli jövőben feltűnő reménységgel foglalkozik. A 28-29-es fejezetekben az északi és a déli királyság, azaz Izrael és Júda helyzete hasonló: mindkét országnak egy halálos veszélyt jelentő, hatalmas ellenséggel kellett szembenéznie, ráadásul olyan vezetők irányítottak mindkét királyságban, akik inkább akartak emberben, semmint Istenben bízni. Ez mindannyiunnk számára figyelmeztetés a személyes életünkben is: ne emberekre nézzünk és ne emberekben reménykedjünk, amikor nehéz helyzetbe kerülünk, mert Isten közelebb van mint gondolnánk és képes azonnal és hatékonyan segíteni. A m részünk annyi, hogy teljes erőnkkel higgyünk abban, hogy Ő a valódi támaszunk és szabadítónk.

Mennyei Atyánk! Látjuk, hogy milyen igazságosan és bölcsen igazgattad a múltban és igazgatod majd a jövőben a nemzeteket! Köszönjük, hogy egyszer mi is részesei leszünk a próféciákban megénekelt és leírt örömnek! Hisszük, hogy egy napon a saját szemünkkel meglátunk Téged, aki az életünk és a szeretet forrása vagy! Taníts bennünket arra, hogy ne emberben bízzunk a nehéz és kilátástalan helyzetekben, hanem kizárólag benned! Szeretnénk a hit nagyjainak a nyomában járni, akik nem emberektől kértek segítséget, hanem mindig 100%-osan benned bíztak és ezért nem csak földi, hanem mennyei jutalmat vettek! Jézus Krisztus nevében! Ámen!