Egyre inkább feltűnt, hogy mennyi olyan ismeretet nyújtanak Istenünkről, amelyeket az Igében más helyen nem találunk meg. Ami pedig előfordul máshol is, az a zsoltárokban gyakran másképpen, személyesebben, nem jegyzőkönyvszerűen van leírva. Többször megtörtént velem, hogy olyan zsoltárban is találtam új kijelentést, amelyet már nagyon sokszor olvastam, sőt olyan is előfordult, hogy jól ismertnek gondolt versről kiderült, mindig rosszul, ugyanúgy olvasom. Ez az első, rossz értelmezésből fakadhatott. Ez a felismerés indított arra, hogy igyekezzek minél több zsoltárt memoriterként megtanulni. Nyugodtan állíthatom, hogy ez igen nagy áldást hozott, bőségesen megtérült a tanulásba fektetett energia.

Abban, hogy nagyon megszerettem a zsoltárokat, nagy szerepe volt Németh S. Judit inspirált doxológia előadásainak, valamint Tóth Géza művészi színvonalú zsoltártolmácsolásának.

Amint már utaltam rá, a Biblia különböző könyvei más és más módokon adnak kijelentéseket Istenről. A Teremtés könyve tényszerűen leírja Isten tetteit a teremtés hat napja alatt, de további részletekkel nem szolgál. Kapunk viszont újabb kijelentést a 104. zsoltárban.

Aki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az Ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain. (Zsolt 104:3)

A történeti könyvek (1Sám, 2Sám, 1Kir, 2Kir, 1Krón, 2Krón) szintén a tényeket írják le. A választott nép életének jelentős eseményeit, lényegében nem sok kommentárral. A történeti zsoltárokban (78., 105., 106., 107.) már Isten szemszögéből láthatjuk ugyanezeket az eseményeket.

Lejátszódik előttünk, hogy hogyan látta ezt az időszakot, nyomon követhetjük érzéseit.

…és haragították a felségest a pusztában (Zsolt 78:17.)

Beleláthatunk gondolataiba.

 Gondolta, hogy kipusztítja őket… (Zsolt 106:23).

Bizonyítékokat kaphatunk kegyelméről.

„Adjanak hálát az Úrnak az Ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért.” (Zsolt 107:8)

Megtapasztalhatjuk hosszútűrését.

Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.” (Zsolt 78:38).

A Biblia sok olyan történetet leír, melyben az Úrhoz kiáltó személy megszabadul nehéz helyzetéből. A Zsoltárok könyve e témában is ad többlet információt. Például a 18. zsoltárból megtudjuk, mi zajlik le Benne, amikor védencét támadás éri. Láthatjuk, milyen erős, gazdag arzenált vonultat fel, és semmi sem tarthatja vissza akciójában.

Zsolt 18:8  Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.

Zsolt 18:9   Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.

Zsolt 18:10  Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.

Zsolt 18:11  Kerubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.

Zsolt 18:12  A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.

Zsolt 18:13  Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.

Zsolt 18:14  És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső [hullt] és eleven szén.

Zsolt 18:15  És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.

Zsolt 18:16  És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.

A Rómaiakhoz írt levél szerint a régen megírt dolgok azt szolgálják, hogy okuljunk azokból, és reménységet nyerjünk belőlük. A zsoltárokban különös módon tárulkozik fel Isten tanítói tulajdonsága. A tanítás motívumai is megmutatkoznak; az, hogy féltő szeretetével óvja népét attól, hogy önmagának ártson meggondolatlan cselekedeteivel. A 15. zsoltár szerint:

Nem rágalmaz nyelvével, nem tesz rosszat felebarátjának, és nem szerez gyalázatot rokonainak. (Zsolt 15:3)

A zsoltárok segítenek az Istennel való kapcsolat ápolásában, mert megmutatják szépségét, jóságát, gyógyítói mivoltát, bölcsességét. Így még vonzóbb lesz az ember számára az imádkozás, a dicséret, a szolgálat és a kapcsolattartás más módjai.

Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajakidon...” (Zsolt 45:3).

A zsoltárokban fellelhetők olyan részletek, amelyek az Atya és a Fiú kapcsolatába engednek betekinteni.

Akkor azt mondtam: Íme, eljövök; a könyvtekercsben írva van felőlem.” (Zsolt 40:8)

Az evangéliumokból tényszerű leírást kapunk Jézus Krisztus szenvedéséről, megfeszítéséről, haláláról és feltámadásáról. A zsoltárokból pedig azt tudhatjuk meg, hogy Ő hogyan élte meg mindezt.

Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek s bámulnak rám. (Zsolt 22:18)

„Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.” (Zsolt 69:10)

Az evangéliumokban gyakran olvashatunk arról, hogy Jézus Krisztus imádkozott az Atyához, de az imák lényegesen részletesebben vannak leírva a zsoltárokban, és így imádkozni is tanítanak bennünket.

De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elődbe jut az én imádságom.” (Zsolt 88:14)

Szent Szellemről is új kijelentéseket kapunk a zsoltárokból.

Taníts meg a te akaratodat teljesítenem, mert te vagy Istenem! A te jó Szellemed vezéreljen engem az egyenes földön.” (Zsolt 143:10)

A zsoltárok tehát közelebb hozzák hozzánk Isten mindhárom személyét, segítenek abban, hogy Teremtőnket jobban megismerjük. Sok új információt nyújtanak Róla; olyanokat, amelyek a Biblia más könyveiben nincsenek meg. Általuk javíthatjuk kapcsolatunkat Ővele, és jobban megismerhetjük tulajdonságait.

Tulajdonságokon sokkal többet értek, mint pusztán tulajdonságjelző mellékneveket. Tágabb értelemben e fogalom alá sorolhatók a jellemábrázolás többi mutatói is, mint például az illető személyre jellemző beszéd, vélemény, világkép, értékrend. Sőt, még jellegzetes cselekedetei is, hiszen például Jézust a reggeli homályban nem ismerték ugyan fel tanítványai, de a rá jellemző cselekedetből már igen. (János ev. 21:6-7)

Persze nem elég megismerni Istenünk csodálatos tulajdonságait, fontos, hogy az ember hogyan tudja azoknak ismeretét a maga javára fordítani, egyszerűbben fogalmazva „hasznot húzni” abból. Nem kell félnünk ettől a kifejezéstől, mert Isten abszolút haszonelvű:

1Kor 12:7  Mindenkinek azonban haszonra adatik a Léleknek kijelentése.

Hogyan lehet hát elérni, hogy minél több hasznot húzzunk Istenünk jobb megismeréséből? Miképpen segíthetnek ebben a zsoltárok? A zsoltárolvasás módja adja meg a választ. Az a jó, ha beleül az ember a zsoltáros székébe, és önmagára értelmezi az abban leírtakat.

Tudjátok meg, hogy kedvencévé választott az Úr; meghallja az Úr, ha Hozzá kiáltok! (Zsolt 4:4)

Hallod? KEDVENCE VAGY! Örülsz neki?

Bibliai alapelv, hogy két vagy három bizonyságra megáll minden dolog. Nézzünk akkor még egy-két bizonyságot!

És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem. (Zsolt 18:20)

Újabb jó hír! Rád néz az Úr, és jó kedve lesz, örül Neked!

Tarts meg engem, mint szemed fényét; szárnyaid árnyékába rejts el engemet! (Zsolt 17:8

Valld be őszintén, tudtad azt, hogy az Úr szeme fénye vagy? Ha esetleg eddig nem tudtad, akkor mostantól tudjad és soha senkinek és semminek ne engedd meg azt, hogy ezt a meggyőződésedet elvegye Tőled!  Kincset ér ez Neked!