2011. 09.21.

Dr. Mészáros István

Móz 18:22  És elfordulának onnan a férfiak, és menének Szodomába: Ábrahám pedig még az Úr előtt áll vala.

1Móz 18:23  És hozzá járula Ábrahám és monda: Avagy elveszted-e az igazat is a gonosszal egybe?

1Móz 18:24  Talán van ötven igaz abban a városban, avagy elveszted-e, és nem kedvezel-e a helynek az ötven igazért, akik abban vannak?

1Móz 18:25  Távol legyen tőled, hogy ilyen dolgot cselekedjél, hogy megöld az igazat a gonosszal, és úgy járjon az igaz mint a gonosz: Távol legyen tőled! Avagy az egész föld bírája nem szolgáltatna-e igazságot?

1Móz 18:26  És monda az Úr: Ha találok Szodomában a városon belül ötven igazat, mind az egész helynek megkegyelmezek azokért.

1Móz 18:27  És felele Ábrahám, és monda: Immár merészkedtem szólani az én Uramnak, noha én por és hamu vagyok.

1Móz 18:28  Ha az ötven igaznak talán öt híja lesz, elveszted-e az öt miatt az egész várost? És monda: Nem vesztem el, ha találok ott negyvenötöt.

1Móz 18:29  És ismét szóla hozzá és monda: Hátha találtatnak ott negyvenen? És monda Ő: Nem teszem meg a negyvenért.

1Móz 18:30  Mégis monda: Kérlek, ne haragudjék meg az én Uram ha szólok: Hátha találtatnak ott harmincan? És Ő felele: Nem teszem meg, ha találok ott harmincat.

1Móz 18:31  És ő monda: Immár merészkedtem szólani az én Uramnak: Hátha találtatnak ott húszan? Felele: Nem vesztem el a húszért.

1Móz 18:32  És monda: Ne haragudjék kérlek az én Uram ha szólok még ez egyszer: Hátha találtatnak ott tízen? És Ő monda: Nem vesztem el a tízért.

1Móz 18:33  És elméne az Úr, minekutána elvégezte Ábrahámmal való beszélgetését; Ábrahám pedig megtére az ő helyére.

Nagyszerű példa ez arra, hogy Istent befolyásolni lehet tervei végrehajtásában. Még akkor is, ha meg van írva egy ítélet, az intenzitást, az időzítést lehet befolyásolni. Ebben a történetben Ábrahám hatszor(!) folyamodott az Úr elé Szodomáért, és nagyon „lealkudta” a megtartatás kritériumát: 50-ről 10-re! Más kérdés, hogy annyi se volt, de az igazakat kimentette Isten.

A jelenlegi válságok előtt is gondolhatunk arra, hogy ítélet előtt áll a világ. Szükséges, hogy a keresztények közbenjárjanak! Azért van erre szükség, mert a sátán jelenleg egy szabadlábon lévő elítélt; az összekuszáló, minden ember ellensége.

Dániel hatalmas prófétája volt Istennek, nagyon sok látást kapott az emberiség rajta keresztül. Neki is 3 hétig kellett böjtölnie, hogy eljusson hozzá a válasz, noha amikor odaszánta magát, az angyal rögtön elindult. Perzsia fejedelme viszont ellene állt 21 napig. Ez a fejedelem nem emberi személy, hanem gonosz szellemi lény, aki egész Perzsia fölött szervezkedett Isten Országa ellen.

Mire tanít minket ez a történet? Arra, hogy kitartóan kell imádkoznunk. Imádkozáskor szellemi szinten lezárunk egy ellenséges területet, amit Isten vissza akar foglalni a bitorlótól. Ezáltal mintegy kijelöljük imáinkkal Isten számára a munkaterületeket. Nagy kiváltság ez, éljünk hát vele!

A világot alapvetően megváltoztatni mi nem tudjuk. A világ ítélet előtt áll. Csak késleltetni tudjuk a folyamatokat; illetve dolgozhatunk azon, hogy minél több ember álljon át Isten Országának oldalára. Nem szabad passzívan várnunk az ígéreteket! Amit mi meg tudunk tenni, azt meg is kell tennünk.

Ábrahám közbenjárásának alapja az volt, hogy Isten igazságos és jó. Nem azért imádkozott, hogy Isten büntesse meg a gonosz szodomaiakat, hanem közbenjárt az igazakért, számítva Isten igazságosságára, Aki nem veszti el az igazat a gonosszal együtt.

Súlypontoznunk kell közbenjárásunk során. Az országok vezetői döntéseikkel, ítéleteikkel nagyon nagymértékben meghatározzák alattvalóik sorsát. Ezért az alattvalóknak – amellett, hogy erkölcsi kötelességük is – saját jól felfogott érdekük is az, hogy közbenjárjanak a vezetőikért, hogy Isten adjon nekik bölcsességet, hogy jól vezethessék őket.[1]

 1Tim 2:1  Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért,

1Tim 2:2  Királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel.

1Tim 2:3  Mert ez jó és kedves dolog a mi megtartó Istenünk előtt,

1Tim 2:4  Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson.

Fel kell vennünk a felelősséget. Gyere ki a barlangodból, a pamlagodról kelj fel, mert ez az az idő, amikor cenzúra nélkül, szabadon hirdethetjük az evangéliumot! Pál apostol jól tudja, hogy a vezetőkön nagyon nagy teher van, ezért nagyon fontos, hogy leparancsoljuk róluk a gonosz szellemeket, imádkozzuk rájuk Isten védelmét! Ez a mi nemzetmentő programunk.

Van egy másik fontos imacél is: Izrael.

Ézs 62:6  Kőfalaidra, Jeruzsálem, őrizőket állattam, egész nap és egész éjjel szüntelen nem hallgatnak; ti, kik az Urat emlékeztetitek, ne nyugodjatok!

Ézs 62:7  És ne hagyjatok nyugtot neki, míg megújítja és dicsőségessé teszi Jeruzsálemet e földön.

Most az ENSZ egyik fő témája a közel-keleti konfliktus. Több nemzet akarja „emelni” Jeruzsálemet, de erre Zakariás próféta által Isten előre megadta válaszát:

Zak 12:2  Íme, én részegítő pohárrá teszem Jeruzsálemet minden körülte való népnek; Júdának is az lesz, mikor ostromolják Jeruzsálemet.

Zak 12:3  És azon a napon lesz, hogy nyomtatókővé teszem Jeruzsálemet minden népnek; aki emelni akarja azt, mind szakadva-szakad meg, noha összegyűl ellene a föld minden pogánya.

Nagyon közel van a visszaszámlálás. Késleltethetjük a folyamatot, de a világ ítéletét nem változtathatjuk meg.

Vegyük fel ezt a terhet, aktivizáljuk magunkat a közbenjárásra. Láttuk Ábrahám példáján, hogy van lehetőségünk Istennel megbeszélni a dolgokat; és látjuk, hogy akkor a legrosszabb esetben is az igazak megmenekülnek. Bízhatunk az ennél jobb esetben is: abban, hogy nemzetünket is megmenti az Úr. Ezt pedig tudjuk a Mt 25-ből, hogy nem megtérés által van, hanem Isten népéhez való viszony alapján.

2Kor 9:6  Azt mondom pedig: Aki szűken vet, szűken is arat; és aki bőven vet, bőven is arat.

2Kor 9:7  Ki-ki amint eltökélte szívében, nem szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.

2Kor 9:8  Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét; hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek,

Bármit mutatnak a gazdasági helyzetjelentések, ez az Ige is mindig működik, hiszen Isten nem fűzött hozzá semmi lábjegyzetet, hogy csak ilyen, vagy csak olyan helyzetben működik.

Gyűjtés.

Dr. Ruff Tibor 

Máté 9:10  És lőn, amikor ő letelepedék a házban, íme sok vámszedő és bűnös jött oda és letelepedtek Jézussal és az ő tanítványaival az asztalhoz.

Máté 9:11  És látva ezt a farizeusok, mondának az ő tanítványainak: Miért eszik ez a ti Mesteretek a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt?

Máté 9:12  Jézus pedig ezt hallván, monda nekik: Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek.

Máté 9:13  Elmenvén pedig tanuljátok meg, mi az: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem az igazakat hívogatni jöttem, hanem a bűnösöket a megtérésre.

Vizsgáljuk meg, hogy milyen JK viszonya a bűnösökhöz, és milyen a farizeusokhoz.

A keresztény élet olyan, mint egy keskeny ösvény a hegygerincen. Egyik oldalán a bűn szakadéka van, másik oldalán a farizeizmus szakadéka. A keresztény ember nem úgy menekül meg a bűntől, hogy közben farizeus lesz, és nem úgy menekül meg a farizeusságtól, hogy közben bűnössé válik, hanem megtartja az egyensúlyát a keskeny ösvényen. Ez a záloga egyébként az ébredésnek is. Akkor fognak tömegesen megtérni az emberek, ha sok-sok ilyen, azaz krisztusi ember lesz az egyházban. Az ilyen emberek képesek a megtérteket beépíteni, a farizeusok viszont nem képesek erre. Teszik ezt úgy, hogy közben önmagukat is, és a megtérteket is megőrzik a bűntől. Természetesen mi magunk nem vagyunk olyan tökéletesek, mint JK, ezért hol jobbra, hol balra lecsúszik a lábunk a gerincről. Akárhogyan is, de mindig igyekezzünk visszamászni a gerincre, és folytassuk utunkat a keskeny ösvényen!

Az alapkonfliktus az volt, hogy JK vámszedőkkel és bűnösökkel együtt étkezett. A vámszedők olyan emberek voltak, akik a római hatalomnak, tehát a megszállóknak gyűjtötték az adót, ezért az emberek nagyon megvetették őket. Általában többet gyűjtöttek, mint amennyit a római birodalom számára be kellett szedniük. Ezért gazdag emberek voltak ugyan, de a társadalom kivetettjei. Adományt sem fogadtak el tőlük. Nem csak vámszedők, hanem más bűnös emberek is voltak ezen a lakomán, akik zsidó létükre is bűnben éltek. Azzal, hogy JK együtt étkezett velük, tulajdonképpen közösséget vállalt velük, és a farizeusok igei alapon ezt kifogásolták.

A farizeusok – bár elenyésző kisebbségben voltak a zsidóságban – igen jelentős befolyással voltak a társadalomban, főleg Jeruzsálemben. A farizeus szó elkülönültet jelent, mert ők úgy akarták a szentségüket megőrizni, hogy elkülönítették magukat minden olyan közösségtől, amely által esetleg tisztátalanokká lettek volna. Óriási kontrollt jelentettek, ami alól sok ember Galileába menekült. Szinte minden szabad szellem oda menekült, de persze oda menekültek a bűnösök is a jogos fegyelmezés elől. Tehát a jogos fegyelmezés elől is, és a nem jogos fegyelmezés elől is Galileába menekültek az emberek. JK is ott kezdte szolgálatát, mert ott nem tudták a farizeusok olyan mértékben akadályozni azt. Az ünnepekre felment Jeruzsálembe, de ha csak egy csodát is tett, már azonnal ott voltak a farizeusok, hogy az igei kifogásukat előhozzák, ami miatt újra Galileába kellett menekülnie, mivel Júdeában állandóan közvetlen életveszélyben volt.

A farizeusok abból indultak ki, hogy mindenképpen rossz dolog, hogy JK bűnösökkel eszik. Több zsoltár is alátámasztja ezt.[2] Ezért ha JK valóban a Messiás lenne – így gondolkodtak -, akkor a zsoltárokat be kellene töltenie, hiszen a zsoltárok a Messiásról szóló próféciák. A farizeusok álláspontja tulajdonképpen teljesen igei volt. Valóban nem helyes bűnösökkel együtt enni, közösséget vállalni velük, csakhogy ez egy teljesen különleges eset volt. JK viszont egy másik igeszakaszt idézett: „nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek”. És: „Irgalmasságot akarok és nem áldozatot.”[3]

Óriási példa ez arra, hogy mi a különbség szellemi és pszichikai írásmagyarázat között. Erről beszél Pál apostol – az egykori farizeus -, hogy „mi nem vagyunk a betű szolgái, hanem a Szelleméi, mert a betű megöl, a Szellem pedig megelevenít.” (2 Kor 3:6)

A Bibliában minden ige igaz, de nem mind igaz minden helyzetre. JK azt az egyet találta meg SZSZ vezetése által, ami az adott helyzetre vonatkozott. Természetesen JK nem bulizni ült le a bűnösökkel, hanem azért, hogy megmentse őket Isten számára. Nem biztos, hogy ez mindig mindenkinek üzenet, mert lehet olyan helyzet, amikor a bűnösök hatnának ránk, és nem fordítva; azt pedig kerülni kell! Akkor maradunk krisztusi emberek, ha SZSZ vezet minket egy-egy helyzetben: se farizeizmus, se bűn. Farizeusok ma is vannak, sőt Káin is az volt. Az első farizeus tulajdonképpen Éva volt, aki azt mondta, hogy:

1Móz 3:2  És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk;

1Móz 3:3  De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok.

Olyat állított tehát, amit Isten nem mondott: „azt meg se illessétek” – ezt már ő tette hozzá Isten beszédéhez. Ez farizeusi magatartás, hiszen ők tették azt, hogy „védőkerítést” építettek a tóra köré, hogy az emberek véletlenül se hágják át a törvényt. Ezek voltak az emberi rendelések, amelyek lényegében élhetetlenné tették az életet. JK szándékosan provokálta őket az emberi rendeléseik meg nem tartásával (pl. étkezés előtti kézmosás elmulasztása), hogy legyen alkalma kifejteni ennek a hozzáállásnak a hibás voltát. Elmondta, hogy emberi rendeléseikkel erőtlenné teszik az Isten Igéjét. Példákat is mondott nekik arra, hogy a saját rendeléseikkel miként teszik lehetetlenné az Ige betartását, miközben az egész úgy volt beállítva, mintha az emberi rendelések az Ige megtartására lennének. Ezután idézi nekik Ésaiás szavait az emberi tudományokról.[4]

Ők tehát az emberi rendeléseket isteni tekintéllyel állították be. Ez vallásossághoz vezet, amit el kell kerülnünk! Isten világot teremtett, nem vallást! A világ tele van élettel. Istennek minden rejtett tulajdonságát meg lehet látni a teremtésben.[5] Sem az ÓSZ, sem annak része, a törvény nem vallás! A törvény az életet védi, és az egész teremtést. Amikor az emberi rendeléseket isteni rangra emelik, akkor mindig vallás keletkezik. A vallás lényege az, hogy életellenes. Elöli azt, ami jót, örömöt, életet tett Isten a teremtésbe. Ez történt a szóban forgó időszakban Izraelben. Az emberiség hajlamos arra, hogy vallást csináljon Isten Igéjéből. Félelem és szorongás van mögötte. A félelem a bűn elkövetésétől, de a bűnt félelemmel nem lehet legyőzni, hanem csak hittel, és kegyelemmel, törvénnyel nem, mert a törvény csak a bűn felismerésére való. Isten érintése változtatja csak meg az embert. Isten életpárti, kreativitáspárti, növekedéspárti, szeretetpárti, reménypárti. Azt szereti tehát Isten, ha az folytatódik az életben, amit Ő a teremtésben elkezdett, mégpedig az minél erőteljesebben, dinamikusabban történjen! JK azért jött, hogy helyreállítsa ezt. A farizeizmus viszont mindig újratermelődik. A kereszténységben is ez történik, és mindaddig, amíg JK vissza nem jön, újra fog termelődni. A farizeizmus az Istenhez való kötődésnek egy elhibázott módja; egy zsákutca.

Luk 15:1  Közelgetnek vala pedig ő hozzá a vámszedők és a bűnösök mind, hogy hallgassák őt.

JK-hoz tömegesen mentek az emberek, mert úgy tudott szólni a bűnösökhöz, ahogyan a farizeusok nem tudtak. Ezt a bűnös emberek szelleme is levette.

Luk 15:2 És zúgolódának a farizeusok és az írástudók, mondván: Ez bűnösöket fogad magához, és velük együtt eszik.

Luk 15:3 Ő pedig ezt a példázatot beszélé nekik, mondván:

Luk 15:4 Melyik ember az közületek, akinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?

Luk 15:5  És ha megtalálta, felveti az ő vállára, örülvén.

Luk 15:6  És haza menvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nekik: Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, amely elveszett vala.

Luk 15:7 Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilencvenkilenc igaz emberen, akinek nincs szüksége megtérésre.

Luk 15:8  Avagy ha valamely asszonynak tíz drakhmája van, és egy drakhmát elveszt, nem gyújt-e gyertyát, és nem sepri-e ki a házat, és nem keresi-e gondosan, mígnem megtalálja?

Luk 15:9  És ha megtalálta, egybehívja az ő asszonybarátait és szomszédait, mondván: Örüljetek én velem, mert megtaláltam a drakhmát, melyet elvesztettem vala!

Luk 15:10 Ezenképpen, mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.

JK olyan pásztorként mutatkozik be, aki otthagyja az egy elveszett juhért a 99-et. Ez a Messiás viszonyulása a bűnös emberhez. Amikor megtalálja, felveszi a vállára, ezzel mintegy az élete terhét magára vállalja. Nekünk is mindent meg kell tennünk, hogy a bűnösöket visszahozzuk. Nem mindegy viszont, hogy azt hogyan tesszük. Úgy kell tudni szólni a bűnös emberhez, hogy közben a szeretetet érezze, ne a kárhoztatást. Ettől térnek meg az emberek!

Luk 15:11  Monda pedig: Egy embernek vala két fia;

Luk 15:12  És monda az ifjabbik az ő atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám eső részt! És az megosztá köztük a vagyont.

Luk 15:13  Nem sok nap múlva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.

Luk 15:14  Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és ő kezde szükséget látni.

Luk 15:15  Akkor elmenvén, hozzá szegődék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé őt az ő mezeire disznókat legeltetni.

Luk 15:16  És kívánja vala megtölteni az ő gyomrát azzal a moslékkal, amit a disznók ettek; és senki sem ad vala neki.

Luk 15:17  Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg!

Luk 15:18  Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.

Luk 15:19  És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!

Luk 15:20  És felkelvén, elméne az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt.

Luk 15:21  És monda neki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam!

Luk 15:22  Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira!

Luk 15:23  És előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vigadjunk.

Luk 15:24  Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vigadni.

Luk 15:25  Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn vala: és mikor hazajövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és táncot.

Luk 15:26  És előszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az?

Luk 15:27  Az pedig monda neki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatá a hízott tulkot, mivelhogy egészségben nyerte őt vissza.

Luk 15:28  Erre ő megharaguvék, és nem akara bemenni. Az ő atyja annak okáért kimenvén, kérlelé őt.

Luk 15:29  Ő pedig felelvén, monda atyjának: Íme ennyi esztendőtől fogva szolgálok neked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nekem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vigadjak.

Luk 15:30  Mikor pedig ez a te fiad megjött, aki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad neki a hízott tulkot.

Luk 15:31  Az pedig monda neki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd!

Luk 15:32  Vigadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.

A következő fejezet, a 16. a tanítványoknak szól, benne a hamis sáfárról szóló példázattal. Ez ugyanerről a dologról szól, a bűnösökhöz való viszonyról. Látható belőle, hogy milyen a tanítványok viszonya bűnös emberekhez. (A 15. fej a farizeusokhoz szól.)

Az evangéliumok figyelmes olvasása során feltűnik az embernek, hogy JK konfrontál a bűnösökkel is és a farizeusokkal is, de nem egyformán. Bűnösökhöz és farizeusokhoz másképpen szól. A bűnösökkel sokkal megértőbb, szeretetteljesebb, sokkal inkább a kinyújtott kezet mutatja. A farizeusokkal sokkal szigorúbb, rendkívül intő jellegű. Mérges kígyók fajzatainak nevezi őket, akik gyehenna fiává teszik az embereket. Azt mondja nekik, hogy sokkal közelebb állnak a kárhozathoz, mint a bűnös emberek, mivelhogy ők a hatalmukkal olyan emberi rendelkezéseket kényszerítenek az emberekre, amiket ők maguk sem tudnak megtartani, ezzel létrehozzák a képmutatást. Így viszik sokkal erőteljesebben az embereket a kárhozat felé, mint ahogyan ők maguk bűnösként haladnának. Amiatt inti őket, hogy sokkal közelebb állnak a kárhozathoz, mint a bűnös emberek.

Amit az idősebb testvérnek mond az Atya, az nem negatív. RT volt már bűnös is és farizeus is, és mindkettő egyszerre is. Aki esetleg önmagára ismer, az gondoljon arra, hogy ez gyermekbetegség, amiből minél előbb ki kell jönni, és érett, krisztusi emberré kell válni – ami persze folyamat.

A báty rabszolgaként szolgált, és nem szeretetből - az eredetiben ugyanis a dúlosz szó áll, ami rabszolgát jelent. Ez viszont kiüresíti a szívet. Vallásos emberként lemondott arról, hogy vigadjon a barátaival, ezért soha nem kért az Atyától kecskefiat. Isten akarja, hogy élvezzed is az életet és az Ő szolgálatát is. Ekkor nem fogod elveszíteni az érzékenységedet a bűnösök megmentésére. Ekkor fog felszabadulni az ember szíve az örömre,  az Isten felé és az emberek felé való szeretetre.

Fontos, hogy a 3. vers alapján láthatjuk: ezt a farizeusoknak mondja. Nekik is szeretetteljes üzenetet küld tehát az Atya!

Nagy József

A következő történet az előtt zajlott le, amit RT felolvasott. Azt fogjuk megvizsgálni, hogy hogyan tudsz bemenni az Úr jelenlétébe, hogyan tudod félretolni az akadályokat, hogy átvehessed a saját csodáidat.

Márk 2:1  Napok múlva pedig ismét beméne Kapernaumba, és meghallák, hogy otthon van.

Márk 2:2  És azonnal sokan összegyülekezének, annyira, hogy még az ajtó elébe sem fértek; és hirdeté nekik az igét.

Márk 2:3  És jövének hozzá egy gutaütöttet hozva, akit négyen emelnek vala.

Márk 2:4  És mivel a sokaság miatt nem férkőzhettek azzal ő hozzá, megbonták ama háznak fedelét, ahol Ő vala, és rést törvén, leereszték a nyoszolyát, amelyben a gutaütött feküdt.

Márk 2:5  Jézus pedig azoknak hitét látván, monda a gutaütöttnek: Fiam, megbocsáttattak neked a te bűneid.

Márk 2:6  Valának pedig ott némely írástudók, akik ott ülnek vala, szívükben így okoskodván:

Márk 2:7  Mi dolog, hogy ez ilyen káromlásokat szól? ki bocsáthatja meg a bűnöket, hanemha egyedül az Isten?

Márk 2:8  És Jézus azonnal észrevevé az ő lelkével, hogy azok magukban így okoskodnak, és monda nekik: Miért gondoljátok ezeket a ti szívetekben?

Márk 2:9  Mi könnyebb, azt mondanom-e a gutaütöttnek: Megbocsáttattak neked a te bűneid, vagy ezt mondanom: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj?

Márk 2:10  Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma e földön a bűnöket megbocsátani, monda a gutaütöttnek:

Márk 2:11  Mondom neked, kelj föl, vedd fel a te nyoszolyádat, és eredj haza.

Márk 2:12  Az pedig azonnal fölkele és felvévén nyoszolyáját, kiméne mindenkinek láttára; úgy hogy mindenki elálmélkodék, és dicsőíté az Istent, ezt mondván: Soha sem láttunk ilyet!

Mi is szeretnénk, hogy olyan dolgokat tapasztaljunk meg, amilyeneket korában sosem láttunk. A materializmus legnagyobb ellenfele a csoda. Isten akarata, hogy bejussunk az Ő csodáiba. JK nem csupán tanított, hanem be is mutatta Isten erejét. Azt mondta, hogy ha Neki nem hisznek, akkor legalább a cselekedetei miatt higgyenek Őbenne, hiszen Ő az Atya által cselekszi a csodákat, nem önmagától. JK ma is közöttünk van, ezért naponta történhetnének ilyen jellegű csodák. A csodák ideje nem járt le! JK körül többféle ember van. Vannak farizeusok, tanítványok, bűnös emberek. Van úgy, hogy sok akadály van JK és közted. Épületek, magaslatok. A farizeusok nem ismerték fel, hogy maga Isten van jelen közöttük JK-ban. Ez a nagy kihívásunk ma is, nekünk is. Amikor szól JK a testvéreden keresztül, akkor meghallod-e? Ma már sokféle okoskodás van. Nekünk viszont ezeket le kell rombolnunk, és mindig nyitottnak kell lennünk Isten cselekedeteire, SZSZ friss inspirálására. JK nem nyugodott bele az okoskodásokba, hanem szándékosan provokálta hallgatóságát. („Mi könnyebb?”) Meg akarta mutatni az embereknek, hogy neki van hatalma a bűnök megbocsátására. A gyógyításnak az előfeltétele volt, hogy a bűnök eltűnjenek, ezért kellett előtte a bűnbocsánat.

Csodát akartak a beteg barátai, ezért nem adták föl – lehetetlennek látszó helyzetben. Erőszakosaké a Mennyek országa! Ha csodát akarsz, akkor most akarjad, ne mond azt, hogy jó lesz majd máskor! Amikor úgy tűnik, hogy nincs út, akkor utat kell készíteni! Meg kell bontani a materializmus cseréphéjazatát, a szégyenét, és oda kell furakodni JK elé. Amikor leengedték, JK látta a hitüket. A hit nem a problémákra néz, hanem arra, amit Isten mond nekem. Juss oda JK elé, sőt másokat is juttass oda, akik képtelenek oda jutni! A környezetünkben lévők bűnei miatt, nemzetünk bűnei miatt JK elé kell jutni, a bűnösöket oda kell lógatnunk! Az a négy ember erőszakos, kitartó volt, ennek eredményeként JK cselekedett, ettől pedig az emberek extázisba estek.

A következőket JK a vacsora után mondta a farizeusoknak.

Máté 9:16  Senki sem vet pedig új posztóból foltot az ócska ruhára; mert ami azt kitoldaná, még elszakít a ruhából és nagyobb szakadás lesz.

Máté 9:17  Új bort sem töltenek ó tömlőkbe; máskülönben a tömlők szétszakadoznak, és a bor kiömöl, a tömlők is elvesznek; hanem az új bort új tömlőkbe töltik, és mindkettő megmarad.

Máté 9:18  Mikor ezeket mondá nekik, íme egy főember eljövén leborula előtte, mondván: Az én leányom épen most halt meg; de jer, vesd reá kezedet, és megelevenedik.

Máté 9:19  És felkelvén Jézus követé őt tanítványaival együtt.

Ekkor jött Jairus, hogy meghalt a lánya. Itt a válasz, hogy miért evett együtt a bűnösökkel. Az új bor szétrepeszti a régi tömlőt. Aki azt akarja, hogy Isten cselekedjen az életében, az ne ragadjon le a megkérgesedett szokásainál – ami még önmagában nem bűn, csak akadályoz a csoda működésében az életedben, ezáltal az áldás átvételében. Nem lehet megőrizni a régi szokásrendszeredet az összes kulturális berendezkedéseddel, közben pedig elvárni, hogy Isten cselekedjen csodát az életedben.

Luk 8:41  És íme eljöve egy ember, kinek Jairus vala neve, ki a zsinagógának feje volt; és Jézus lábai előtt leesvén, kéré őt, hogy menjen be az ő házába;

Luk 8:42  Mert vala neki egy egyetlen leánya, mintegy tizenkét esztendős, és az halálán volt. Mikor pedig ő méne, a sokaság szorongatá őt.

Luk 8:43  És egy asszony, ki vérfolyásban volt tizenkét esztendőtől fogva, és bár minden vagyonát az orvosokra költötte, senki meg nem tudta gyógyítani,

Luk 8:44  Hátulról hozzá járulván, illeté az ő ruhájának peremét; és azonnal elálla vérének folyása.

Luk 8:45  És monda Jézus: Ki az, aki engem illete? És mikor mindnyájan tagadták, monda Péter és akik ő vele valának: Mester, a sokaság nyom és szorongat téged, és [azt] mondod: Ki az, aki engem illete?

Luk 8:46  Jézus pedig monda: Illete engem valaki; mert én észrevettem, hogy erő származék ki tőlem.

Luk 8:47  Mikor pedig látta az asszony; hogy nem maradt titokban, reszketve előjöve és előtte leesvén, megjelenté neki az egész sokaság előtt, miért illette őt, és hogy azonnal meggyógyult.

Luk 8:48  És ő monda neki: Bízzál leányom, a te hited megtartott téged; eredj el békességgel!

JK-ban benne van a csodatevő erő, ami folyamatosan áradna ki Belőle, csak az kell, hogy hittel menjen hozzá valaki. Ez az asszony olyan felfedezést tett, hogy utána JK-nak nagy biztonsági őrséget kellett maga köré állítani.

Luk 6:17  És alámenvén ő velük, megálla a síkságon, és az ő tanítványainak serege és a népnek nagy sokasága egész Júdeából és Jeruzsálemből és Tírusnak és Sidonnak tengermelléki határából, akik jöttek, hogy hallgassák őt és meggyógyíttassanak betegségeikből.

Luk 6:18  És akik tisztátalan lelkektől gyötrettek, meggyógyulának.

Luk 6:19  És az egész sokaság igyekezik vala őt illetni: mert erő származék belőle, és mindeneket meggyógyíta.

Ez későbbi történet, bár előbb szerepel a Bibliában. Ekkor jár felfedezték az emberek, hogy JK-hoz érve meg lehet gyógyulni, ezért ekkor már szándékosan értek hozzá. JK-nak már óvintézkedéseket kellett tennie, hogy tudjon tanítani.

Márk 3:7  Jézus pedig elméne tanítványaival a tenger mellé; és nagy sokaság követé őt Galileából és Júdeából,

Márk 3:8  És Jeruzsálemből és Idumeából és a Jordánon túlról; és a Tirus és a Sidon környékiek is, amikor hallották, hogy miket művel vala, nagy sokasággal jövének ő hozzá.

Márk 3:9  És megmondá tanítványainak, hogy egy kis hajót tartsanak neki készen, a sokaság miatt, hogy ne szorongassák őt.

Márk 3:10  Mert sokakat meggyógyított, úgy hogy akiknek valami bajuk volt, reá rohanának, hogy illethessék őt.

Bármilyen csapdába kerültél, legyen hited arra, hogy JK ki akar téged emelni a csapdádból. Legyél bátor a csodád átvételében!

[1] Salamon átérezte a felelősség súlyát, ezért szólt így Istenhez, amikor nagyon fiatalon (19 évesen!) király lett: 1Kir 3:9  Adj azért a te szolgádnak értelmes szívet, hogy tudja ítélni a te népedet, és tudjon választást tenni a jó és gonosz között; mert kicsoda kormányozhatja ezt a te nagy népedet?

[2] Zsolt 26:4  Nem ültem együtt hivalkodókkal, és alattomosokkal nem barátkoztam.

  Zsolt 26:5  Gyűlölöm a rosszak társaságát, és a gonoszokkal együtt nem ülök.

Zsolt 50:16  A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?

Zsolt 50:17  Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!

Zsolt 50:18  Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velük.

[3] Lényegében a következő igeszakaszt idézi JK (kicsit más szavakkal): Hós 6:6  Mert szeretetet kívánok én és nem áldozatot: az Istennek ismeretét inkább, mintsem égőáldozatokat.

[4] Ézs 29:13  És szólt az Úr: Mivel e nép szájjal közelget hozzám, és csak ajkaival tisztel engem, szíve pedig távol van tőlem, úgy hogy irántam való félelmük betanított emberi parancsolat lőn.

[5] Róm 1:20  Mert ami Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.