Nem annak van itt az ideje, hogy felhalmozzuk a pénzt, mert az nem nyújt majd számunkra igazi biztonságot. Minden esélye megvan, hogy egy napon államilag biztosított megtakarításainkat se fizessék ki. Az egyetlen igazi biztonságot a föld fogja jelenteni. A felhalmozott pénz úgy tűnik majd el és lesz semmivé, mint a homok a lyukas zsákból.
Most fontos igazán, hogy a keresztények imádkozzanak, mennyit is adjanak a gyülekezetnek és a misszióra! Most minden egyes centet céllal kell adnunk Isten munkájára. Többé nem lesz elfogadott az Úr szemében, hogy gondolkodás nélkül adakozzunk bármilyen célra, csak hogy könnyítsünk lelkiismeretünkön, vagy bedobjuk valahová a tizedünket. Azoknak, akik a kövér esztendők alatt engedelmeskednek Istennek és jókedvvel adakoznak, a szűk esztendők idején sem kell majd soha kenyérkéregetőkké lenniük. Azok az igazán bölcsek, akik felismerik, hogy nehéz idők következnek, és felkészülnek rá.
Hadd adjak néhány tanácsot mindazoknak, akik elhiszik az ebben a fejezetben leírtakat. Hiszem, hogy e tanácsok is az Úrtól valóak.
Ne vegyél semmit, csak ha szükséged van rá! Kerüld az adósságot – ha lehetséges, teljes mértékben! Adj vagy cserélj el minden kérdéses befektetést! Fizess vissza annyi tartozást, amennyit csak tudsz, bármekkora áldozatba kerüljön is ezt megtenned, s csökkentsd minimálisra készpénzszükségletedet!
Kurtítsd meg a költségvetésed, és a lehető legkisebb számú alkalmazottal dolgozz! Ne halmozz fel hitelkártya-adósságot, és ne halogasd a kifizetéseket! Mostantól kezdve különösen veszélyesnek számít a hitelkártyákon keresztül felvett kölcsön!
Ne pánikolj – csupán legyél nagyon óvatos! Vásárolj magadnak egy jó és megbízható autót, és tarts ki mellette! Jó ideig ne akard lecserélni, ragaszkodj hozzá!
Semmiképp se csald meg Istent! Mindig tisztességesen könyvelj a menny felé. Ettől függ jövőbeli biztonságod! Adj a lehető legnagylelkűbben a misszióra és az Isten szerinti gyülekezeti munka támogatására. Adj, és neked is adatni fog!
A következő üzenetet kaptam minden igaz hívő számára:
„Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják.” (Péld 27,12)