Hogyan nyújt útmutatást a Biblia mindennapi életünkben? Keresztény életvitelünk meghatározza imádatunkat, családi és munkahelyi életünket, lelki fejlődésünket, anyagiakért való fáradozásunkat. Mit mond a Szentírás a testi valamint a lelki életről?

A Biblia számos tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy milyennek kell lennie egy keresztény mindennapi életének. Saját lelki tapasztalataikból, valamint a Szentlélek ihletése útján, a Szentírás írói bölcs útmutatásokat jegyeztek le számunkra, amelyek segítenek győznünk az élet mindennapi küzdelmeiben. A Bibliából megismerhetjük a keresztény életvitel alapjait, ezenfelül pedig azt, hogy miként befolyásolja keresztény mivoltunk mindennapi választásainkat.

Az Efézusbeliekhez írt levél 5. fejezetében Pál összegzi a keresztény életvitel alapjait. Az apostol megadta már a választ arra, hogy miként üdvözülhetnek és egyesülhetnek a bűnösök egyetlen, hívő, immár megváltott közösségben. Ezen új státusznak azonban meg kell mutatkoznia a Krisztussal való járásban is. Pál apostol a keresztény életvitel három jellegzetességére hívja fel a figyelmet:

1.       “Járjatok szeretetben!” (Ef 5:2). A Biblia egy szerelmi történet: Isten irántunk való szeretetének igaz története. Urunk akarata, hogy e szeretet mintájára szeressük Őt és felebarátainkat. Úgy kell szeretnünk, ahogy Ő szeret minket!

Krisztus szeretete önzetlen (Róm 5:8), önfeláldozó (Ef 5:2), tiszta és szent (Ef 5:2-7). A krisztusi szeretet mely jellegzetességei jutnak még eszedbe? Miként juttathatod kifejezésre életedben ezeket a sajátosságokat?

2.       “Járjatok világosságban!” (Ef 5:9-14). Az evangélium lényegében útmutató a bűn sötétségéből az üdvösség világosságára történő átmenethez.

Elmélkedj Ef 5:9-14 versein. Nyiss két oszlopot: az egyikbe jegyezd le, hogyan értelmezi Pál a világosságban való járást; a másikba pedig a sötétségben való járást. Mit kell értenünk a világosság gyümölcse és a sötétség gyümölcstelensége szókapcsolatok alatt?

3.       “Járjatok bölcsességben!” (Ef 5:15-21). Pálnak kétfajta bölcsességről van ismerete: a világ bölcsességéről és arról a bölcsességről, amelyet a világ bolondságnak nevez (1Kor 1:17-19). Az előbbinek Szókratész és Platón volt a képviselője, és azzal foglalkozik, hogy mit képes az ember saját ereje folytán megvalósítani. A második típusú bölcsességet Jézus mutatta be a Golgotán. Ez a bölcsesség nyitotta meg az üdvösség útját, és tudatta az emberiséggel, hogy Isten lejött hozzánk, hogy megkeressen minket. A világ minősítheti bolondságnak ez utóbbit, Pál számára azonban ez “Isten üdvözítő ereje”.

Az apostol az isteni bölcsességben három összetevő elemet különít el egymástól: a) Bölcsességben járni annyi, mint “okkal járni” (Ef 5:15). A keresztényeknek vigyázniuk kell, merre mennek. Ők is ebben a világban élnek, életútjuk célja azonban egy másik világban van. E felé a cél felé kell irányítaniuk tekintetüket. b) Bölcsességben járni annyi, mint “áron is megvenni az alkalmatosságot, mert a napok gonoszak (Ef 5:16). c) Bölcsességben járni annyi, mint megérteni, “mi legyen az Úrnak akarata” (Ef 5:17). Isten akarata lényegében a mi megszentelődésünk (ld. 1Thess 4:3).

“Krisztus ereje által férfiak és nők tépték szét bűnös szokásaik láncát. Lemondtak az önzésről. Az istentelen tisztelettudóvá, az iszákos józanná, az erkölcstelen tisztává lett. Lelkek, akik Sátán képmását viselték, átalakultak Isten képmására. Ez a változás a csodák csodája. Az Ez az átformáló erő az Ige legmélyebb titka” (Ellen G. White, Az apostolok története, 476).

A hiteles keresztény élet ismérveinek a naponta hozott döntésekben is meg kell nyilatkozniuk. “Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk” (Zsolt 90:12). Isten a Szentírásban nyilatkoztatja ki számunkra tökéletes és biztos vezetését, amelynek ismeretében tudjuk, mit kell tennünk. Isten azt akarja, hogy életünkben az Ő útmutatásait kövessük. De mit tegyünk személyes életünk jellegzetes dilemmáiban, úgymint: “kivel kössek házasságot?”; “vegyek-e részt vagy sem ebben az üzletben?”; “milyen szakmai pályát válasszak?” stb. Először is a Szentírásból megtudhatjuk, hogy választásunk, döntésünk összhangban van-e Isten akaratával. Másodsorban az aktív imaélet lehetőséget teremt Isten akaratának keresésére. Tárd fel Isten előtt őszintén kéréseidet, és várd a válaszát, vezetését. Az Ige tanulmányozása és a kitartó ima biztos erő- és ihletforrás a döntések meghozatalában és a helyes úton való megmaradásban.

Gondolj Jézusnak Sátánnal vívott pusztai küzdelmére. Mi segített győznie a gonosz felett? Mi készítette Őt fel az előtte álló küldetésre? Elmélkedj Mt 4:1-11 versein.

Jézus Názáretben nőtt fel, az erkölcsiség szempontjából nem éppen kedvező környezetben (ld. Jn 1:46). Mi tette Jézust képessé helyes döntéseket hoznia, és mindig, minden körülményben Isten akaratát cselekednie? Milyen helyet képviselt Isten Igéje az életében? (ld. Ellen White, Jézus élete, 70).

Kérd meg csoportod tagjait, hogy olvassák fel a következő bibliaverseket: Zsolt 37:11; Zsolt 119:11 és 2Tim 3:16-17.

Kérd meg csoportod résztvevőit, hogy mondják el, életük során hogyan váltak segítségükre ezek a bibliaszövegek.

Kérd őket, hogy alkalmazzák a fentebb említett bibliaversekben található elveket a következő helyzetekre: A) János könyvelő. Befektető partnerek számára készít pénzügyi helyzetjelentést. A cég igazgatója arra kényszeríti, hogy a valósnál nagyobb profitértéket tűntessen fel jelentésében. Hogyan nyújthatnának segítséget számára ezek a bibliaszövegek? B) Andrea középkorú, vonzó nő, hűséges keresztény, lojális feleség és anya. Gyermekei más városban járnak iskolába, a férje pedig – munkahelyi kötelezettsége miatt – sokat utazik. Egy napon erkölcstelen kísértéssel kénytelen szembenéznie. Mi módon segíthet neki a Biblia és az ima?

“Világunkban az egyetlen dolog, amelyben bízhatunk: Isten Szava... Földi életünkben sem válik javunkra, ha eltávolodunk mennyei Atyánk akaratától. Ha megismerjük Szavának hatalmát, akkor sem fogjuk követni Sátán sugallatait, hogy élelmet szerezzünk, vagy életünket megmentsük. Csak ezt fogjuk kérdezni: mit kíván Isten? Mit ígér? Ennek tudatában engedelmeskedünk akaratának, és bízunk ígéreteiben” (Ellen White, Jézus élete, 121).

Elmélkedj Jézus imádságán: “Szenteld meg őket a te igazságoddal: a te Igéd igazság. Amiképpen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra. És én őérettük odaszentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban” (Jn 17:17-19). Mi a kapcsolat a megszentelt élet, a Biblia mint igazság és a Jézusért végzett bizonyságtevés között? Lehetünk-e hatékony bizonyságtevők, ha e három összetevő valamelyike hiányzik? Ha nem, miért nem?

A Biblia rendelkezésünkre bocsátja Isten bölcsességét és vezetését, mely segít megmaradnunk az Ő útján. Kérd meg csoportod tagjait, hogy mondják el, miként vezette őket a Szentírás az alábbi helyzetekben:

1.       A házastárs megválasztása.

2.       A házvásárlást vagy építést eldöntő személyes határozat.

3.       Egy nehéz természetű szomszéddal vagy gyülekezeti taggal fenntartott kapcsolat.

4.       A végrendelet megírása; a anyagi javak szétosztása.

5.       Egyéb helyzetek.