2013.07.11.

Mózes ma elismétli a tízparancsolatot Izrael népének, ami a római joggal együtt a nyugati civilizáció alapját képezi. Elhangzik továbbá a legnagyobb parancsolat: az, hogy „Izrael, szeresd az Örökkévalót, Istenünket teljes szívvel-lélekkel és minden erőddel!”. Amikor Jézust megkérdezi a gazdag ifjú, hogy melyik a legnagyobb parancsolat, ezzel a parancsolattal válaszol. Ez mindennél fontosabb, az Ó- és az Újszövetségben is.ézus válaszát – és bizonyos értelemben Mózes ötödik könyvét is – a törvény és a próféták összefoglalásának is tekinthetjük, mert a második legfontosabb parancsolat is legalább ennyire fontos. Ezt bontja ki a törvény és ezt bontják ki a próféták is később. Szeresd felebarátod, vagy szeresd embertársad, mint magad. A tízparancsolatban ugyanez köszön vissza. Egyrészről az Istennel való kapcsolatunkat, másrészről pedig az emberekkel való kapcsolatunkat szabályozza.

Igen, igaz az, hogy rengeteg tiltás szerepel a Tórában, rengeteg tiltás szerepel a törvényben, mert a törvény kívülről, külső eszközökkel, parancsolatokkal, szabályokkal, rendelkezésekkel próbálta meg a zsidóságot a keskeny úton tartani. De az évszázadok, évezredek során kiderült, hogy ez lehetetlen. Senki nem volt képes Mózes 613 parancsát betartani. Kiderült, hogy a törvény által nem lehet senki igaz Isten előtt. Ezért hát nem is tudták betölteni a törvényt, mert az egy dolog volt, hogy megtartották a törvényt, de a törvény betöltése ennél sokkal több. A törvény betöltése az, amikor valaki nem külső kényszer hatására tartja be, hanem úgymond önként és dalolva, szívből, jókedvéből megteszi. Ehhez valami egészen másra volt szükség. Látszott az, hogy külső hatalmi eszközökkel, parancsolatokkal nem lehet megvalósítani.

De az Úr már a prófétáknál előre jelezte, hogy ezt az újat elkészítette és a történelem egy adott pontján – ez az, ami 2000 évvel ezelőtt történt – meg fog valósulni. Ez pedig nem más, mint az újjászületés. Ezt a próféták úgy fogalmazták meg, hogy Isten kiveszi a kő szívet belőlünk és új szívet ad, és már nem kőtáblákra írja fel a parancsolatokat, hanem a szívünk hús tábláira. Így már nem lesz kényszer betartani ezeket a parancsokat. Voltaképpen nem is kell semmilyen szabályrendszert betartanunk, mert Isten szívátültetést hajtott végre bennünk, kicserélte a szívünket, a legbenső részünket – újjászült minket. És képessé váltunk arra – mint ahogy Jézus Krisztus is mondja – hogy betöltsük a törvényt. Jézus maga mondja azt, hogy nem azért jöttem, hogy eltöröljem, hanem azért, hogy betöltsem a törvényt. És az új szívnek köszönhetően az újjászületés által erre mi is képesekké váltunk, hit által. Nem kényszer hatására szeretjük Istent, Atyánkat, nem kényszer hatására kell az embereket szeretnünk, hanem szívből jön. Tudjuk az embereket előre szeretni és meg tudjuk valósítani azt, amit az angol az aranyszabálynak hív, és az, ami talán Jézus Krisztusnak az egyik legfontosabb tanítása. Azaz, hogy úgy cselekedjünk az emberekkel, ahogy akarjuk, hogy ők cselekedjenek velünk. Tehát mi szeressük őket előre, és ugyanezt fogjuk kapni viszonzásul.

Annak az embernek tehát, aki a tízparancsolatot olvassa, de már újjászületett ezek nem nehezek. Azok számára, akik viszont még nem és nem ismerik Istent, szinte lehetetlen betartani. Az óember csak a tiltást látja ebben, nem érti, hogyha ezeket betartja, hogyan lehet szabad, hogyan élhet igazi szabadságban. Hogyan mondhatta Jézus azt, hogy akiket a Fiú megszabadít, azok valósággal lesznek szabadok? Ez maga az újjászületés. Az igazi szabadság az nem az, hogy szabadon követhetek el bármilyen bűnt – azt mindenki tudja. Az igazi szabadság az, amikor az ember szabad arra, hogy ne kövessen el bűnt és tud parancsolni magának. És valóban van hatalma efölött és van hatalma arra, hogy Isten fia legyen ő maga is.

A törvény alatt Isten azt parancsolta Izrael népének, hogy folyamatosan tanítsák az ifjúságot, a fiaikat – minden létező helyzetben – Isten beszédére. Akkor, amikor otthon ülnek, amikor az úton járnak, amikor lefekszenek, és amikor fölkelnek. Kössék ezeket az igéket a karukra, a homlokukra, a házaik ajtófélfáira és a kapuikra. Vegyék körbe magukat Isten beszédével.

Nekünk ezek az igék a szívünkre vannak írva, illetve bele vannak égve a szívünk hústábláiba. Ennek ellenére jó ötlet lehet mindenhova Istennek a beszédét írni, Isten beszédével körülvenni magunkat, hogy folyamatosan emlékezzünk az Örökkévalónak az igéire. Amelyek közül talán a legfontosabb az, hogy kik vagyunk Jézus Krisztusban. Hogy újjászülettünk, hogy a nevünk fel van írva az élet könyvébe, és hogy minden ígéret Jézus Krisztusban lett igenné és ámenné.

Többek között ezért is rakjuk ki a Napi Hangzó Bibliára ezeket az igéket, hogy folyamatosan emlékezzünk Isten beszédére, hogy legyen a szemünk előtt. Sokan csinálják azt – és én ezt egy jó gyakorlatnak tartom – hogy az íróasztalukon, a konyhában, a hűtőre hűtőmágneseket tesznek, vagy a nappaliban kifüggesztenek ilyen pici képeket, amin rajta van Istennek a beszéde. Így az ember a kedvenc igéjét folyamatosan látja és emlékszik azokra – a végén meg is tanulja. És vannak olyan helyzetek – mint ahogy Jézushoz is eljött a kísértő, hogy bizony fejből kell tudnunk néhány igét, hogy ellene tudjunk állni az ördög támadásainak. A szent Szellem ebben segítségünkre lesz, de az igéknek a memorizálása, ismétlése és a rajtuk való elmélkedés, gondolkodás mindenképpen ajánlott az Újszövetségben is.

Így hát, ha tehetitek, van rá módotok, írjátok fel, tanuljátok meg azokat a beszédeket, azokat az igéket, amelyeket különösen szerettek, amelyek különösen kedvesek a szíveteknek. Vagy azokat, amelyek bizonyos helyzetekben győzelmet jelenthetnek a szellemi konfliktusban, amelyet az ördöggel viselünk, amikor jön a kísértő.