2013.07.14.

A mai ószövetségi részben elhangzik egy nagyon híres ige; nevezetesen az, hogy mennyire fontos Isten beszéde a zsidóságnak, ami egyébként kulcsszerepet játszott abban is, hogy megőrizték azt a kohéziót, ami példátlan az emberiség történelmében. Ennek a kohéziónak a kulcsa az volt, hogy Isten beszédét megőrizték, ismételték, megtanulták – minden létező módon.

Ha csak a mai részeket nézzük meg, a vérevést egy részen belül kétszer elismétli Isten – ezzel rámutat arra, hogy mennyire lényeges, hogy ne egyék meg az életet adó vért az állattal együtt, miután levágják. Ez egy olyan parancsolat, ami az Újszövetségben is megmaradt. Az első apostoli zsinaton még a pogány hátterű hívők felől is úgy határoztak az apostolok, hogy a vérevéstől tartózkodjanak.

Ez persze csak egy példa, sokkal több parancsot kellett az izraelitáknak betartaniuk. De hogyan is tarthatták volna be ezeket a parancsolatokat, ha egyszerűen elfelejtik őket? Ők nem a digitális korban éltek, amikor az írott és az audiovizuális információ tömkelege vesz körül bennünket, hanem egy olyan korban, amikor analfabéták voltak az emberek, és az írástudatlanság általános volt. Isten parancsolatainak a folyamatos megtartására egyetlen mód mutatkozott – az, hogy ismételgették. Erre persze a judaizmuson belül egész mozgalmak alakultak ki, mégis a lényeg ugyanaz maradt: Isten parancsolatainak a folyamatos memorizálása és sulykolása az emberi elmébe.

De ez nem embertől jött, ezt itt látjuk a Bibliában, Isten mondja azt, hogy tanítsák meg a gyermekeinknek is, kössék a homlokukra, hogy el ne felejtsék. Újra és újra beszéljenek ezekről akkor, amikor otthon ülnek vagy az úton járnak, amikor lefekszenek, vagy amikor fölkelnek. Írják ezeket az ajtók félfáira és a kapuikra.

És ez bizony a mai napig így van. Izrael szerte még a világi hotelekben is ott van az áldás, illetve ott vannak az igék az ajtófélfákon. Ez például egy olyan dolog, amelyet elleshetünk a zsidóságtól, Isten kiválasztott népétől. Számunkra is fontos az, hogy megjegyezzük az igéket, hogy jobban tudjuk Isten beszédét, mint mondjuk a múlt heti NB1-es focimeccseknek az eredményeit.

Ha például megkérdezi tőlünk valaki, hogy mi a hit, tudjuk-e a választ Isten igéjéből? Vagy ha megkérdezi tőlünk valaki, hogy mit jelent Isten fiának lenni, erre meg tudunk-e felelni? Mi alapján teszünk bizonyságot, hol vannak azok az igék, amelyek arról tanúskodnak, hogy Jézus Krisztus meghalt, eltemették és a harmadik napon feltámadt? Az remek, ha ezekre a kérdésekre azonnal tudjuk a választ, de ha nem, érdemes utánanéznünk és megtanulnunk legalább az igehelyeket, hogy merre találhatóak.

Jézus a mai részben egy egész légiónyi démont űz ki a gadarai megszállottból, ami nem csak az egész Bibliában, de még az Újszövetségben is egyedülálló. Voltak egyes démonok, akik megszállottakká tettek embereket, de itt nem egy démonról volt szó, hanem egy egész légiónyiról. Érdekes, hogy miután bementek a disznókba, azoknak nem volt uralmuk maguk felett, azonnal a tengerbe vetették magukat. De az az egyetlen ember, akiben egy légiónyi démon volt, életben maradt; nem tudták megölni őt. Számunkra ez a történet komoly üzenettel bír. Láthatjuk azt, hogyha még egy légiónyi démon is van egy emberben, ha ténylegesen megszállott is, a démonok, bár tudják befolyásolni a viselkedését, teljesen nem tudták őt elpusztítani, mert Isten az embert a saját képmására és hasonlatosságára teremtette. Az ember lényegesen magasabb szinten van, mint a démonok, és lehet, hogy a gonosz szellemek megkísértik, lehet, hogy meg is szállják, mégsem tudják elpusztítani, ha azt ő nem akarja.

Ha csak Saul király példáját vesszük, akihez Isten küldött egy gonosz szellemet, ő is akkor vált démonizálttá, amikor elöntötte őt a harag. Ha megnézzük azokat az epizódokat, amikor például Dávid felé dobta a lándzsáját, vagy ma úgy mondanánk, hogy depresszióba esett, minden egyes esetben kellett hozzá Saul döntése is. Ezt persze megtetézte az a démon, amelyet Isten küldött, de a választás mindig Saulé volt.

Ezért kritikus fontosságúak a döntések a mi életünkben is. Mert amilyen irányba megyünk, olyan szellemi befolyást vonzunk magunkhoz. Ezért is volt már az Ószövetségben lényeges Isten népének, hogy az igével vegye körül magát. Folyamatosan az igére nézzenek, az igét memorizálják és ismételgessék reggel és este, otthon és amikor az úton vannak. Ez megszívlelendő tanács számunkra is. Ekkor a démonok garantáltan távol maradnak.