2013.08.13. AZ   EVANGÉLIUM, MINT  A  POZITIV  GONDOLKODÁS  ALAPJA

Mától a magyarázatokat annyiban módosítjuk, hogy több fordítást fogok összehasonlítani, mert egyre többször látom, hogy szükség van nem csak az értelmező fordításra, hanem arra is, hogy egy kicsit közelebb legyünk az eredeti szöveghez.

Azután döntöttem így, hogy a mai részben Gedeon azt mondja a fiának, Jeternek: öld meg ezt a két királyt, de a fiú nem akarja megölni, mire a két király ezt válaszolja, – legalábbis az egyszerű fordításban – hogy: „te magad ölj meg minket, te már erős férfi vagy”. Én erre egészen másképp emlékeztem, a Károliban ez úgy szerepel, hogy: „amilyen a férfiú, olyan az ő ereje”. Persze lehet ez egy hebraizmus is, ennek ellenére megnéztem az Amplified English Bible fordításban, amely a King James alapján készült (ami a magyar Károlinak felel meg) és talán a legközelebb áll az eredetihez és egyúttal magyarázza is az eredeti szöveget – abban is ez áll.

Azért érdekes ez, mert ebből egész tanításokat kerekítettek korábban prédikátorok, tanítók, mondván, hogy: a férfit ereje határozza meg, és ezt persze nemcsak a testi erőre, hanem a lelkierőre is érteni kell. Az Úr szolgái az Új- és Ószövetségben sem voltak ájtatos manók, attól nagyon távol álltak. Ha megnézzük például a Bírák könyvében a hősöket, vagy a galileai halászlegényeket, akiket Jézus Krisztus elhívott, azt látjuk, hogy nem éppen a köldöküket bámuló szerzetesek voltak. Nagyon is aktív, tevékeny, erőteljes férfiak voltak. Ezzel kapcsolatban hallottam több tanítást régebben, hogy a férfiak legyenek férfiak és ne anyámasszony katonái – mert a Biblia az igazi férfit erős lelkületűnek ábrázolja.

Később Gedeon kategorikusan elutasítja azt, hogy királlyá tegyék Izrael fölött. Amikor odamennek hozzá ezzel a kéréssel, kijelenti, hogy a Mindenható Isten Izrael királya, nem pedig ember. És az Úr akarata ez volt, illetve ez lett volna az Ószövetségben, és ez most az Újszövetségben is. De ahogy akkor is voltak Abimélekek, most is vannak olyan személyek, akik kvázi „pásztorkirályok” a nyáj felett, mintegy teljhatalmat gyakorolnak gyülekezetek felett, holott egyáltalán nem ez a feladatuk. Az Úr maga a pásztorunk, és azokat a személyeket, akiket ebbe a munkába beállított, azzal a céllal tette, hogy a szolgatársaink legyenek. Ha vezetők akarnak lenni, minden formában ki kell fejezniük azt, hogy a többieket szolgálják. Ha pedig elsők akarnak lenni – ezt maga Jézus Krisztus mondja – akkor mindenkinek a rabszolgáivá kell hogy legyenek. Jézusnak ezt a mondatát rengetegféleképpen magyarázzák. Szerintem ez elsősorban arról szól, hogy azok, akik a gyülekezet felett vannak, vagy a gyülekezet vezetői, azok mindenféle formában adják a tudtukra a vezetetteknek, hogy ők nem uralkodni akarnak felettük, hanem segíteni és szolgálni szeretnének nekik, ahogyan Pál apostol újból és újból megtette.

Ha csak a XX. századi karizmatikus és pünkösdi mozgalmak történetét nézzük meg, bőven találunk olyan példákat, ahol akár a halálba is mentek bizonyos szekták tagjai a vezetőik után, mert követték őt, azok pedig teljhatalmat gyakoroltak a lelkük fölött. Ne felejtsük el, hogy ezek is keresztény gyülekezeteknek mondták magukat. Mindezek fényében Gedeon válasza figyelemreméltó, mert azt mondja, hogy nem fog uralkodni Izrael felett sem ő, sem a fiai, hanem  az Örökkévaló uralkodjon Izraelen. Az Újszövetségben is fontos, hogy a Názáreti Jézus Krisztus uralkodjon a gyülekezetek felett, mert az Ő hatalma biztos, hogy nem lesz senkinek a kárára.

Később Gedeon kéri, hogy gyűjtsék össze a legyőzött ellenség arany fülbevalóit. Több mint 20 kg arany gyűlt össze, és ebből Gedeon egy arany „efódot” (papi ruha) öntetett, ami valószínűleg egy szobrot formált. Ez előtt az arany efód előtt borultak le Izrael fiai. Ez semmivel nem volt kisebb bűn, mint Baálokat, vagy Astarótot imádni – az Örökkévaló, Izrael Istene ezt ugyanúgy megvetette. Azt csak én teszem hozzá, hogy valószínűleg Gedeon családján a következő generációban ezért teljesedett be az átok, ezért vesztette el majdnem az összes fiát Gedeon.

Gedeon ezután meghal és színre lép Abimélek, akit sokan “Zabiméleknek” neveznek, mert az írások szerint Gedeonnak ő volt az egyetlen fia, aki egy másodfeleségtől született – ezért csak féltörvényes gyermeke volt. Mégis, Sikem városából származott, amiből nem kis hasznot húzott. Ez már abban az időben történt, amikor Izrael népe megint elfordult Istentől és hűtlen lett hozzá. A Baál-peritet kezdték el imádni, akit a rabbik közül sokan Baál-zebúbbal azonosítanak -  ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy egy méretes bálványszobor előtt borultak le és azt tekintették istenüknek, ami szörnyű bűntett volt Isten szemében. Csakúgy, mint az efód előtt való leborulásnál, itt is megjegyzi az ige, hogy ez olyan súlyos bűn volt, mint amikor egy asszony megcsalja a férjét. Isten ugyanis feleségeként tekintett Izraelre, ugyanúgy, ahogy Jézus Krisztus menyasszonyaként tekint az egyházra, a kihívottak közösségére, az eklézsiára. És mint ahogy a jó férj sem tűri a felesége hűtlenségét, Isten, illetve Jézus Krisztus sem tűri azt, ha a felesége, illetve a menyasszonya elfordul tőle, és szellemi értelemben házasságtörést követ el.

Ezért fontos megvizsgálni a szívünket, és a lelkünk mélyébe tekintve megnézni azt, hogy ki vagy mi valójában a mi Istenünk. Úgy töltjük-e el e földön a napjainkat, hogy közben a figyelmünk középpontjában azok evilági dolgok állnak vagy a mennyeiek? Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy együtt lettünk a Krisztussal felültetve a mennyekbe, azaz mi már mennyei állampolgárok vagyunk hit által. Isten országa eljött közénk a földre, az Úr kitöltötte Szellemét, aki bár nem látható, nagyon is valóságos. Ezért fontos az, hogy felkészítsük a szívünket arra, hogy amikor a mi vőlegényünk, a Názáreti Jézus Krisztus visszatér, akkor megfelelő állapotban találjon bennünket, és ne legyünk olyanok, mint a hűtlen feleség – Izraelhez hasonlóan.

Ezután következik Abimélek rémtette, amikor is hetven, illetve hatvankilenc féltestvérét  kivégzi – valószínűleg lefejeztette őket. Erre a szörnyűséges cselekedetre nincsenek szavak, mintha Abiméleken keresztül a sátán működött volna. Sikem férfiai pedig – csak azért, mert maguk közül való volt – királyukká választották. Nekik könnyebb volt így, nem akartak hetven uralkodónak megfelelni, nekik jobb volt, hogy egy vérrokonuk uralkodjon felettük. Azonban ez egy gyalázatos tett volt. És hogy hogyan működött az Isteni igazságszolgáltatás ezt követően, azt majd a holnapi részből megtudjuk.

Térjünk most rá az Újszövetségre, Lukács evangéliumának mai részeire: a két angyal, akik Jézus sírjánál vannak, annyit mondanak az asszonyoknak, hogy “Nincs itt” – mármint Jézus – “mert feltámadt”. Emlékezzetek rá, hogy még Galileában megmondta nektek: „szükséges, hogy az Emberfiát a bűnösök kezére adják, keresztre feszítsék, és hogy a harmadik napon feltámadjon”.

Valójában ennyi az evangélium.

Ha ebben hisz valaki, az átment a halálból a életbe – ezt Jézus ígérte. Mai nyelven szólva azt mondhatnánk, hogy ez is egyfajta információ. De olyan információ, ami az üdvösséget, az életet, a feltámadást, és minden áldást jelent, amely ránk vár Isten országában. Ma  minden létező csatornából ömlik ránk az információ. Ha úgy nézzük, az egész evangélium csupán információfoszlány ehhez az áradathoz képest – néhány mondatból áll. Viszont az, ahogy ehhez a néhány mondathoz állunk, dönt élet és halál között. Az emberekhez hasonlóan a gépek is fel tudják dolgozni az információt, de nem tudnak hinni benne. Az emberben viszont megvan az a képesség, hogy ne csak feldolgozza, hanem higgyen is benne – legyen szó akár negatív vagy pozitív információról. Az evangélium jó hír – ha úgy tetszik pozitív információ. Aki ebben hisz, az átment a halálból az életbe. Ha ez veled már megtörtént, akkor ne állj meg itt, hanem kezdj el fejlődni a Krisztusban, hallgasd meg a tanításokat, ha tudsz, járj el közösségbe, és legyél az Úr követője és tanítványa. Az Úr missziós parancsa mindnyájunk számára az, hogy: „tegyünk tanítványokká minden népeket”. A Napi Hangzó Biblia is ennek a jegyében született. Szeretnénk minél több hallgatót arra sarkallni, hogy nyissa ki a Biblia több fordítását, hasonlítsa össze és ne csak hallgatói legyetek az igének, hanem a cselekvői és megtartói is.