2013.09.22.  ISTEN  ELŐTT  NEM  LEHETNEK  TITKAINK...!

http://www.napihangzobiblia.hu/20130922.mp3
(1Kir 2,1-3,2; ApCsel 5,1-42; Zsolt 125,1-5; Péld 16,25)

Úgy néz ki, hogy Salamon megfogadja apja tanácsát és férfiként viselkedik. Dávid király megmondja neki, hogy ki az akivel jót kell cselekednie majd, és ki az, akin bosszút kell állnia. Salamon bölcsen kezeli a dolgot – Simeit például nem végezteti ki azonnal, hanem ad neki még egy lehetőséget, hogy Jeruzsálemben letelepedjen. Salamon valószínűleg sejtette, hogy az idő múlásával Simei majd megfeledkezik az ítéletről és úgy gondolja, hogy enyhül a király szigora és nem lesz probléma abból, ha elhagyja Jeruzsálemet.

De Salamon természetesen erre a pillanatra várt, hiszen megígérte apjának, hogy nem fogja hagyni , hogy Simei  békességben haljon meg.  Így is történt. Miután Simei hazahozta a szökött rabszolgát, a király kivégeztette őt.

A mai részben egy látszólag teljesen ártatlan kéréssel megy oda Adónijja Betsabéhoz. Nevezetesen azzal, hogy szeretné azt a hölgyet magának feleségül, aki Dávidot ápolta idős éveiben. Valószínűleg Abiság még fiatal lehetett és ez egy olyan ártatlan kérésnek tűnt, ami minden további nélkül teljesíthető volt. De Salamon a kérés mögé látott. Ő azt látta, hogy itt összeesküvés készül, amit Ebjátár, Jóáb és Adónijja szerveztek – a szokásos triumvirátus, akik korábban már összeesküdtek Dávid és Salamon ellen. És Salamon tudja, hogy ha most nem fojtja el már csírájában ezt az összeesküvést, akkor akár polgárháború is kitörhet az országban.

Ezért annak rendje és módja szerint kivégezteti Adónijját és Jóábot. Ebjátárt pedig hazaküldi a saját városába , Anatótba.  Azért  mondhatjuk azt, hogy itt  Salamon megcsillantott a bölcsességéből valamit, amit Istentől való ajándék formájában hatványozottan kapott meg később, de erről a következő részekben lesz szó.

Az Újszövetségben Isten Szelleme működésének egy másik aspektusát látjuk, nevezetesen azt, hogy neki nem lehet hazudni. Embereknek, sőt még magunknak is hazudhatunk, de Isten Szellemének nem lehet. Péter apostol csak hozzászól Anániáshoz és Szafirához, és mindketten ott, helyben meghalnak. Ezzel az apostolok, illetve az Úr példát statuált, hogy ne akarjon senki  az Úrnak hazudni. Nekem meggyőződésem, hogy bár mindketten üdvözültek, de szénát, szalmát, pozdorját halmoztak fel a názáreti Jézus Krisztusra, aki minden hívő életének az alapköve és fundamentuma. Ő a kőszikla, és tőlünk függ, hogy ebben az életben mit fogunk erre az alapra felépíteni. Vannak olyanok, mint Anániás és Szafira, akik nem túl értékes dolgokat építenek rá, de lesznek olyanok, akik drágaköveket raknak egymásra és abból áll az épületük.

Ma Salamonban és Péter apostolban is Isten Szelleme működött.  Salamon a terv, illetve a fondorlatos kérés mögé látott, Péter apostol pedig nyíltan megmondta, hogy a házaspár hazudik. Egyáltalán nem a bevallott áron adták el a földjüket, hanem félretettek maguknak és azt hazudták, hogy annyiért adták el.  Isten jelenlétében minden letisztul és nincsenek titkok. Dávid is többször mondja, illetve a Szentírásban is többször olvashatjuk, hogy Isten előtt minden és mindenki leplezetlen és meztelen, szellemileg és lelkileg is.

Ezért nagyon fontos, hogy ne legyenek megvallatlan, elrejtett és eltitkolt bűneink Isten előtt. Az Úr úgyis látja őket. És jobb, hogy ha magunkat ítéljük meg, mert akkor már Istentől nem fogunk megítéltetni. Ez benne van a Bibliában.

Ezért érdemes egymásnak és az Úrnak is megvallani a bűneinket. Emlékszem rá, hogy még a ’80-as évek végén volt egy komoly bűnvallásom a megtérésem után. Én materialista háttérből származom. Semmilyen keresztény előképzettségem nem volt, és Vácon egy magánlakásban mondtam el a bűneimet egy helyi szolgálónak a gyülekezetben, ahová jártam. Olyan megkönnyebbülést éreztem a bűnvallás után, amit semmihez nem tudok hasonlítani. Mintha több tonna súly szakadt volna le rólam.

Ezért arra bátorítalak benneteket, hogy ha érzitek, hogy lehúz a bűn súlya, akkor érdemes olyan testvérekhez fordulni, akik régóta vannak az Úrban, akik megbízhatóak (az a lényeg, hogy ti megbízzatok bennük) és mondjátok el nekik az Úr előtt ezeket a dolgokat. És hiszem azt, hogy a bűnök megvallásával nagy szabadulást lehet átélni. Nagyon sokszor az életünk más területein visszafoghatnak bűnök, de ha letesszük ezeket és rendezzük Istennel, látványos előrehaladást érünk el.

Az Anániás és Szafira történet után folytatódik az apostolok kálváriája, illetve inkább hívjuk úgy ezt a jelenséget, hogy Isten országának a diadalmenete. Mert az apostolok azt tették, ami a kulcsa annak, hogy az egyház , a kihívottak közössége, az eklézsia növekedjen.  Hirdették az evangéliumot, sőt azt olvassuk, hogy minden nap hirdették a templomban és a családi otthonokban az örömüzenetet, hogy Jézus, a Messiás.  Ők a mi példaképeink, nem Vin Diesel vagy Arnold Schwarzenegger és a többi filmsztár, hanem ezek az apostolok és természetesen a Mesterünk, a názáreti Jézus Krisztus!  Akinek a keresztjét hordozzuk, akinek a gyalázatát és akinek egyben a dicsőségét hordozzuk az emberek előtt. Persze, ha felnyitjuk a szánkat. Mert ha hallgatunk, akkor senki nem fog tudni róla. Az apostolok felnyitották, és a mai napon ezért számos korbácsütésben volt részük. De nem szontyolodtak el, sőt dicsőségnek tartották azt, hogy Jézus Krisztusért szenvedhetnek.

Persze, józan ésszel senki nem akarja, hogy megkorbácsolják, vagy hogy szenvedjen, de az Úr is azt mondta, hogy inkább teremjünk szőlőt, teremjünk gyümölcsöt, inkább metsszen meg ő,  mert az a szőlővessző, ami nem terem gyümölcsöt, azt kivágják és a tűzre vetik. Ez Isten országának egyik alapelve, ezért legyünk inkább mi is termő szőlővesszők, akik sok gyümölcsöt teremnek. Lehet, hogy az Úr lemetsz, lehet, hogy lesznek vadhajtásaink, de mindez azért történik, hogy utána még több gyümölcsöt teremjünk. Kövessük hát az apostolok példáját! Menjünk ki és merjük hirdetni az evangéliumot!

Mennyei Atyám! Gyönyörködünk az Igédben, a te csodálatos beszédedben! Köszönjük a mai zsoltárt is, a templomba felvezető éneket! Te jelentetted ki, hogy akik az Örökkévalóban bíznak, olyanok, mint a Sion hegye, nem inognak soha, megmaradnak örökké. Tegyél bennünket olyanná, mint a Sion hegye, Uram! Szeretnénk sziklaszilárdak lenni a hitünkben. És úgy, ahogy Jeruzsálemet hegyek veszik körül, így vegyél  te bennünket körül, Mennyei Atyánk! Hogy felbátorodva mi is tudjuk követni az apostolokat. És a társaságainkban, a családjainkban tudjuk hirdetni az örömüzenetet és felvállaljuk a te Fiadnak a nevét!

Azért gyűltünk most egybe a Napi Hangzó Biblia hallgatóival, azért mondom és hallgatjuk együtt ezeket az Igéket, hogy kutassuk a te akaratodat! Könyörgök azért Istenem, hogy legyen meg a te akaratod az életünkben! Mutasd meg a te jó és kedves és tökéletes akaratodat, a te tervedet mindannyiunk életére nézve, vezess bennünket a Szent Szellem tanácsával! Szeretnénk egészen a közeledbe férkőzni és tudom, hogy nekünk szabad bemenetelünk van ez által a hit által a mennyei Szentek Szentjébe! Már nem az árnyékba, hanem a valóságba! És ha körülnézek, ebben a szentélyben látom a vért, az engesztelés vérét, amely sokkal jobbat beszél , mint Ábel vére, amely bosszúért kiáltott. Ez a vér a mi drága Megváltónknak a vére, ami kegyelemért kiált! Köszönöm azt, hogy vehettük a te kegyelmedet ebben az új és jobb szövetségben!

Segíts Istenem abban, hogy ezt a kegyelmet ne herdáljuk el, hanem valóban hasznos dolgokra tudjuk fordítani, hogy amikor visszajössz, akkor azt mond, hogy jól van jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután. Szeretnénk ilyenek lenni Uram! A názáreti Jézus Krisztus nevében, Ámen!