2013.06.24.

Tegnap este közzétettem egy igét, amelyben Jézus az univerzum teljhatalmú Uraként és minden ember ítélőbírájaként szólal meg. Világosan kimondja, hogy mindenki azt kapja, amit a tettei alapján megérdemel. Erre érkezett egy hozzászólás, illetve kérdés a facebook-on, hogy akkor most nem elég csak hinni Jézusban? Erre a kérdésre Jakab levelében találjuk meg a választ: a démonok is hisznek Istenben és rettegnek tőle.

Ez a mondat olyan szövegkörnyezetben található, ahol az apostol arról beszél, hogy persze, fontos a hit, de legalább olyan fontos, hogy a hitből milyen cselekedetek származnak. Annyira, hogy Jézus nem azt mondja, hogy megítélek mindenkit a hite szerint, hanem azt, hogy a cselekedetei szerint. A karizmatikus-pünkösdi mozgalomban jelen van egy olyan tanításrendszer miszerint csak a hit és a kegyelem számít és hogy az Újszövetségben egyetlen bűn van, mégpedig az, hogy valaki nem hisz Jézus Krisztusban. Ezek szerint a gyilkosság nem bűn. A házasságtörés nem bűn. A lopás, a csalás, a hazugság nem bűn.

Természetesen ez nem igaz és nagyon fontos, hogy az ember mindezeket megbánja és letegye és elhagyja. Igen, igaz, hogy az Újszövetség tartalmazza azt, hogy aki hisz az Isten Fiának a nevében, annak örök élete van, de ugyanez az Újszövetség azt is tartalmazza, hogy Isten királyságán kívül maradnak azok, akik varázsolnak, akik szexuális bűnökben élnek, a gyilkosok, a bálványimádók és mindazok, akik szeretik a hazugságot, és hamis dolgokat CSELEKSZENEK. Hogy közben hittek Jézusban? A démonok is hisznek. És rettegnek.

Miután Jézus megbocsátott a házasságtörő nőnek vagy meggyógyított és megszabadított embereket, nem azt mondta nekik, hogy eredj el és élj ugyanúgy, ahogy eddig. Nem. Azt mondta, hogy eredj el és többé ne vétkezz! Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne követnénk el bűnt, mert olyan ember nincs, aki bűntelen lenne. Az Újszövetség szellemisége arra utal, hogy mindent ami rajtunk áll tegyünk meg annak érdekében, hogy ne kövessünk el bűnt és maradjunk a testvéreinkkel közösségben, és akkor Jézus Krisztus vére megtisztít minket minden bűntől.

Isten kegyelme nem arról szól, hogy mondjuk el a megtérők imáját, majd folytassuk a korábbi életünket, mert úgyis kegyelem van és elég a hit, a cselekedeteink nem fontosak. Vagy ahogy a Római levélbe áll: "Vétkezzünk továbbra is, hogy annál több kegyelmet kapjunk Istentől? Szó sem lehet róla! Hogyan élhetnénk továbbra is bűnben, ha egyszer már meghaltunk a bűn számára?"

Egyáltalán, milyen különbséget tud tenni egy kívülálló a keresztények és a világiak között, ha az nem látszik meg a cselekedeteiből? Ha ugyanúgy megy a kicsapongás áradatába a többiekkel, ha ugyanúgy lerészegedik és mindent ugyanúgy tesz mint a többiek? Mit mond erre Péter apostol? "Most azonban a hitetlenek értetlenkedve nézik, hogy már nem folytatjátok velük együtt ezt a romlott és vad életmódot, és emiatt szidalmaznak benneteket. " Ez a mondat arra enged következtetni, hogy a keresztények határozottan elutasítják a kicsapongást, a hajnalig tartó partikat és mindazt, ami egy nem kereszténynek még "belefér".

Azt se felejtsük el, hogy a szentek fehér ruhája a Jelenések Könyvében a szentek cselekedeteit jelenti. Nem a hitüket, nem a reménységüket, nem az elvárásaikat és nem a fantáziájukat. A cselekedeteiket. Mert a cselekedeteink alapján fog mindannyiunkat megítélni az Úr. Válogatás nélkül.